Vitamin: sokan úgy nőttünk fel, hogy a zöldségek és gyümölcsök héját automatikusan eltávolítottuk, mert így láttuk otthon. Pedig ma már egyre több kutatás bizonyítja: sok esetben éppen a héjban vagy közvetlenül alatta található a legtöbb rost, vitamin és antioxidáns. Persze nem minden alapanyagnál igaz, hogy jobb héjastól fogyasztani, ezért érdemes tudatosabban dönteni a konyhában – írja az nlc.
A zöldségek és gyümölcsök héja nem csupán külső csomagolás. Számos fontos tápanyag koncentrálódik benne: rostok, antioxidánsok, vitaminok és ásványi anyagok. Ezek hozzájárulhatnak az emésztés támogatásához, az immunrendszer megfelelő működéséhez és a sejtek védelméhez is.
A rostbevitel különösen fontos lenne: a szakértők szerint egy felnőttnek napi 25–30 gramm rostot kellene fogyasztania. Ebben sokat segíthet, ha bizonyos zöldségeket és gyümölcsöket nem hámozunk meg feleslegesen.
A cukkini tipikusan olyan zöldség, amelynek héját teljesen felesleges eltávolítani. A vékony héj rengeteg rostot és antioxidánst tartalmaz, ráadásul főzés vagy sütés után is puha marad. Egy alapos mosás után nyugodtan használhatjuk héjastól főzelékhez, grillezéshez vagy rántva is.
Hasonló a helyzet az uborkával. Bár sokan reflexből meghámozzák, a héja értékes rostforrás, és az emésztést is támogathatja. A legtöbb uborkánál elegendő a gondos mosás, különösen akkor, ha friss, zsenge darabokról van szó.
A sárgarépa héja vékony és könnyen fogyasztható, ezért nem feltétlenül szükséges hámozni. Sokkal jobb megoldás alaposan megmosni vagy lesikálni. A héj közelében található a béta-karotin egy része, amely fontos antioxidáns és az A-vitamin előanyaga.
Régen sem mindig hámozták a répát: sok háztartásban egyszerűen késsel lekaparták a felső réteget, ami ma is praktikus és takarékos megoldás lehet.
(Forrás: Maria Korneeva/Getty Images)
A szilva héját sokan eltávolítják, pedig az egyik legegészségesebb része maga a sötét héj. Gazdag antocianinokban, amelyek erős antioxidáns hatású vegyületek. Emellett jelentős rostforrás is.
Akár frissen fogyasztjuk, akár süteménybe kerül, érdemes rajta hagyni a héját, mert hőkezelés során sem válik kellemetlenné az állaga.
A padlizsán esetében már árnyaltabb a helyzet. A fiatal, kisebb példányok héja vékony és könnyen fogyasztható. Az idősebb, nagyobb padlizsánok héja viszont keményebb és kesernyésebb lehet.
Krémekhez vagy pürékhez ezért sokan inkább meghámozzák, hogy lágyabb állagot és kellemesebb ízt kapjanak.
Nem minden esetben jó döntés rajta hagyni a héjat. A sérült, vastag héjú vagy erősen viaszos zöldségeket és gyümölcsöket érdemes meghámozni. A burgonyára különösen figyelni kell: ha zöldes elszíneződés látható rajta, akkor szolanin nevű természetes méreganyag halmozódhatott fel benne. Ilyenkor a zöld részeket vastagon el kell távolítani, rosszabb esetben pedig az egész burgonyát ki kell dobni.
A héj meghagyása nemcsak egészségügyi szempontból előnyös, hanem praktikus is. Kevesebb az előkészítési idő, kevesebb élelmiszer kerül a kukába, és sok esetben az ízek is intenzívebbek maradnak.
A legfontosabb azonban az, hogy ne megszokásból döntsünk. Ha az alapanyag friss, tiszta és jó minőségű, sok esetben bátran fogyaszthatjuk héjastól – így több tápanyag kerül a tányérunkra, és kevesebb a pazarlás is.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
Tavaszi zöldség: a tavasz nemcsak a természet újjáéledését hozza el, hanem a konyhában is új időszámítást jelent. A nehezebb, tartalmasabb téli fogások után ilyenkor egyre többen vágynak frissebb, könnyebb és vitamindús ételekre. Ebben pedig óriási szerep jut a szezonális zöldségeknek, amelyek nemcsak finomabbak és zamatosabbak, hanem sokszor kedvezőbb áron is kerülhetnek a piacokra és az üzletek polcaira. A tavaszi kínálat egyik legnagyobb előnye, hogy egyszerre frissítő, színes és sokoldalúan felhasználható alapanyagokat kínál.
A szezonális étkezés népszerűsége évről évre nő, és ez nem véletlen. Amikor a természet ritmusához igazodva választunk alapanyagokat, jobb ízeket, frissebb minőséget és változatosabb étrendet kapunk. Tavasszal különösen könnyű beleszeretni a roppanós, zsenge zöldségekbe, amelyek salátákban, krémlevesekben, köretekben vagy akár gyors vacsorákban is remekül működnek. A hosszú tél után a szervezet is kifejezetten hálás a könnyedebb, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag fogásokért.
A tavaszi zöldségek ráadásul nemcsak az egészségtudatos étrendbe illenek jól, hanem azoknak is ideálisak, akik egyszerűen csak szeretnének egy kis frissességet vinni a mindennapi menübe. Egy csokor retek, néhány szál spárga vagy egy adag zsenge borsó már önmagában is elég lehet ahhoz, hogy a legegyszerűbb étel is üdébb, látványosabb és ízesebb legyen.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
A hideg hónapokban különösen nehéz friss, vitamindús zöldséget találni a kertben. Van azonban egy kivétel, amely még télen is megbízhatóan terem, és kezdők számára is ideális választás: a galambbegy-saláta, más néven madársaláta. Ez az apró levelű növény kevés gondoskodással is szép termést ad, miközben értékes tápanyagokkal látja el a szervezetet – írja a Meglepetés.
A galambbegy-saláta rendkívül jól tűri a hideget, sőt az enyhébb fagyokat is átvészeli. Apró levélrozettákat nevel, és lassú téli fejlődése ellenére is folyamatosan szedhető. Európa számos országában a téli étrend alapzöldsége, nem véletlenül.
Tápanyagtartalma kiemelkedő: gazdag A-, C- és K-vitaminban, jelentős a folsav- és vastartalma, antioxidánsai pedig támogatják az immunrendszert. Alacsony kalóriatartalma miatt diétás étrendbe is könnyen beilleszthető.
A sikeres termesztés alapja a megfelelő talaj. A vetés előtt érdemes legalább két héttel előkészíteni az ágyást. A növény a laza, aprómorzsás szerkezetű talajt kedveli, gyökérzete sekély, ezért 15–20 centiméteres lazítás elegendő.
Tápanyagigénye alacsony: jó elővetemény után általában nincs szükség trágyázásra. A friss istállótrágyát és az éretlen komposztot viszont kerülni kell, mert rothadást okozhatnak.
Szabadföldön augusztus közepétől egészen október végéig vethető, enyhébb időben tavasszal március közepéig is. A magokat sekélyen, körülbelül 1 centiméter mélyre kell vetni. Bár szórva is vethető, a sorvetés praktikusabb, mert megkönnyíti a gyomlálást. A kelés általában 8–10 nap alatt megindul. Kötött talajon hasznos lehet vetés után vékony homokréteggel takarni a felszínt.
Hazánkban két típus terjedt el leginkább.
Jól bevált fajták például a Vit, a Gala, a Favor vagy a Ljubljanski.
Vetéstől számítva 30–60 nap múlva már szedhető. A rozettákat még a magszár megjelenése előtt érdemes betakarítani, mert később a levelek megkeményednek. A konyhában sokoldalúan használható: friss salátaként, tojással, dióval, sajttal, halételekhez, de akár turmixokba is kiváló választás.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
Közzétette éves jelentését az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal az európai élelmiszerekben, zöldségekben, gyümölcsökben található növényvédőszer szennyezettségéről. Kiderült, mi mennyire szennyezett, és van egy rendkívül aggasztó tendencia is – írja a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
Ez a szám hozzávetőlegesen egyezik az elmúlt évek átlagával, de aggasztó, hogy egyre nő a növényvédőszer-keverékeket tartalmazó termékek aránya: az európai minták körülbelül negyedében egyszerre többféle növényvédőszer is jelen van.
Egy nemrégiben közzétett jelentés szerint több mint 100 ezer (132 793) 2023-ban vett minta elemzésén alapszik. Bár a vizsgálatot évről-évre elvégző Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) kiemeli, hogy a minták döntő többsége a határértékeken belül van, a jelenleg is alkalmazott határértékek meglehetősen régi tanulmányokon és azon a téves feltevésen alapulnak, hogy az emberek egyszerre csak egyféle növényvédő szernek vannak kitéve. Ezt azonban maga az idei jelentés is cáfolja, hiszen nagyjából minden negyedik mintában találtak egyszerre többféle hatóanyagot.
A minták 58 százalékában nem volt kimutatható mennyiségű maradékanyag, 38,3%-ban pedig a jogszabályi határértékeken belüli mennyiséget találtak vegyszer maradékot, 3,7%-a haladta meg a határértéket, vagy volt eleve EU-ban tiltott anyag a tolerálható határon túl.
Ijesztő, hogy a mintáknak több mint fele egyszerre többféle peszticidet is tartalmaz, vagyis a fogyasztók növényvédőszer-koktéloknak vannak kitéve. A szennyezett minták aránya alig változott 2000 óta, a több komponenssel szennyezettek aránya kétszeresére emelkedett: a 2025-ös jelentés szerint ilyen volt a minták közel negyede. A többféle növényvédőszer-maradékot tartalmazó minták nagy része (94%) feldolgozatlan termékből származott.
Fotó: Pixabay
Számos szakmai szervezet és nemzeti hatóság fejezte már aggályát azügyben, hogy az EU egyáltalán nem veszi figyelembe, nem értékeli a növényvédő szerek kombinált kockázatainak hatását. Kutatások szerint a koktélhatás különösen a gyermekeknél és a várandós nőknél jelenthet jelentősebb kockázatot. Több peszticidnek való kitettség együttesen – még alacsony dózisban is – tanulási zavarokhoz, immunrendszer károsodásához és különféle ráktípusok kialakulásához vezethet, különösen korai életkorban.
A feldolgozatlan élelmiszerek (120 122 minta) csupán 3.7%-a volt szabálytalan. Itt a leggyakrabban szintén szőlőlevelek (20,2%), köménymag (12,9%), sárkánygyümölcs (12,1%) és csilipaprika (11%) volt szennyezett.
A 2023-ban vizsgált bio minták (7074 db) 80%-ban nem mutattak ki mérhető növényvédőszer-maradékot, 19%-ban volt kimutatható, de határértéken belüli maradék, és csak 0,9%-ban volt túllépés.
A bio-élelmiszerekben leggyakoribb kimutatott hatóanyag a biogazdálkodásban engedélyezett, ám toxikus hatással rendelkező réz (az esetek 94,6%-ában) valamint természetes eredetű vagy szennyeződésből eredő brómidion, klorát, etilén-oxid és higany volt.
A diszkontláncok legfrissebb akciós újságait itt találod.
Kiemelt fotó: Pixabay
A Lidl újfent sikerrel szerepelt a Store Insider szaklap által életre hívott Az Év Boltja megmérettetésen, melyet idén tizenegyedik alkalommal rendeztek meg. A szakmai verseny célja évről évre díjazni Magyarország legkiválóbb, élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit, áruházláncait. A szektor képviselőiből, valamint kommunikációs és kreatív szakemberekből álló zsűri véleménye alapján idén 3 kategóriában is a Lidl Magyarország végzett az első helyen.
A vállalat egyedülállóan széles, minden vásárlói igényt kielégítő zöldség-gyümölcs kínálatával idén is elnyerte Az Év Zöldség- és Gyümölcskereskedője díjat. A 2020 óta minden évben megszerzett elismerés fontos visszajelzés arra, hogy a diszkontlánc által a zöldség-gyümölcs kínálatban végrehajtott nagyon tudatos és folyamatos fejlesztések nem csak a vásárlók, de a szakma szerint is kiemelkedőek.
A Lidl Magyarország számára rendkívül fontos, hogy minőségi tejtermékek széles választékát kínálja vásárlóinak, amiért mindent meg is tesz. A diszkontlánc Az Év Friss Tejtermék Kereskedője címet is kiérdemelte, melyet többek között annak is tulajdonít, hogy folyamatosan újítja és bővíti minden igényt kielégítő kínálatát és hangsúlyt fektet a termékinnovációk bevezetésére, diktálva ezáltal a trendeket is.
A vállalat mindent megtesz azért, hogy a vásárlói igényeknek megfeleljen és magas szintű vásárlói élményt nyújtson minden egyes áruházában. Az Év Boltja versenyen idén az Érdligeten nyílt áruház szerezte meg a címet diszkont kategóriában. Az új üzlet, mely 50 új munkahelyet teremtett a településen, akadálymentes eladóterülettel rendelkezik, az építéséhez pedig környezetbarát anyagokat és technológiákat alkalmazott az áruházlánc. A modern arculattal rendelkező bolt megnyitásának napján rekordot döntött a forgalom.
„Nap mint nap azon dolgozunk, hogy vásárlóinknak a legjobb minőségű termékeket kínáljuk a lehető legjobb áron, folyamatosan magas színvonalon szolgálva ki őket. Büszkék vagyunk arra, hogy mindezt nemcsak ők, de a szakma is látja és elismeri, amit az bizonyít, hogy érdligeti áruházunkkal elnyertük Az Év Diszkont Üzlete díjat, valamint diszkontláncként az Az Év Tejtermék Kereskedője és az Az Év Zöldség- és Gyümölcskereskedője címet. Az pedig, hogy ez utóbbi, a szívünknek különösen kedves kategóriában évek óta folyamatosan az élen végzünk Az Év Boltja megmérettetésen, rendkívül fontos visszaigazolása annak, hogy megéri keményen dolgozni céljaink elérése érdekében” – emelte ki Tőzsér Judit, a vállalat kommunikációs vezetője.
Fotó: Getty Images
A PENNY 2025 januárjától közel 100 termék árát csökkentette tartósan, hogy több maradjon a magyar családok pénztárcájában. Az érintett termékek akár 40%-kal lettek kedvezőbbek, ami átlagosan 8%-os, azaz infláció feletti árcsökkenést jelenthet. Az áreső számos alapvető kategóriára kiterjed, beleértve a friss élelmiszereket, állateledeleket, tisztító és tisztálkodási szereket.
Az egyik legfontosabb szempont számunkra, hogy a minőséget pénztárcabarát árakon biztosítsuk a magyar családoknak, ezért idén már közel 100 termék árát csökkentettük tartósan különböző termékkategóriákban, amelyek alapvetőek lehetnek a magyar háztartásokban
– mondta Kazatsay Eszter, a PENNY Magyarország kommunikációs vezetője.
A PENNY üzleteiben január óta a tojások, a húskészítmények, a tejtermékek ára is tartósan csökkent, valamint a vásárlók kedvezőbb áron juthatnak hozzá több, a téli egészséget is támogató szezonális zöldséghez és gyümölcshöz.
Csökkentett áron szerezhetők be a házikedvencek számára a konzerv kutya- és macskaeledelek is, a mindennapi higiéniai termékek közül pedig többek között mosógélt és különböző tisztító- és tisztálkodó szereket is érint az árváltozás. A tartósan alacsony áraknak köszönhetően átlagosan 8%-kal marad több a pénztárcákban az érintett fogyasztási cikkek esetében, ez termékenként akár 40%-ot is jelenthet.
Címlapfotó: PENNY Magyarország
Magyarország az Európai Unió legnagyobb tormatermelője: a termőterület 98 százaléka Hajdú-Bihar vármegyében található, közölte honlapján az Agrárközgazdasági Intézet.
A hajdúsági torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott (OEM) termék, melyet 2021-ben hungarikummá is nyilvánítottak.
A KSH adatai szerint Magyarországon a tormakivitel mennyisége 13 százalékkal 9,50 ezer tonnára, értéke 20 százalékkal 5,6 milliárd forintra nőtt 2024 első tizenegy hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. Az export több mint 70 százaléka Németországba és Lengyelországba irányult.
Mint írták, szakértők szerint Németországban a kedvezőtlen időjárás, a termőterületek csökkenése terméskieséshez vezetett, ami az árak emelkedését okozta. Magyarország tormaimportja éves szinten nem jelentős, a vizsgált időszakban 119 tonna volt.
A Budapesti Nagybani Piacon 2024-ben a belföldi friss torma termelői ára 46 százalékkal haladta meg (1705 forint/kilogramm) az egy évvel korábbit, 2025 1–8. hetében 2000 (+65 százalék) forint/kilogramm áron volt jelen a kínálatban.
A Lidl több mint 14 ezer tonna frissen fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt értékesített a bel- és külpiacokon tavaly, ami az előző évhez viszonyítva 18 százalékos, az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest 35 százalékos növekedés – közölte a Lidl Magyarország.
A diszkontlánc tájékoztatása szerint a magyar gyorsfagyasztott termékek iránt jelentős az exportpiaci igény, ami komoly fejlődési lehetőség a magyar beszállítóknak.
Tavaly a vállalat hazai beszállító partnerei már 7 országba exportáltak gyorsfagyasztott zöldséget és gyümölcsöt mintegy 3,3 milliárd forint értékben, ami az előző évhez képest több mint 40 százalékos növekedés. Az elmúlt hat év alatt kizárólag az export több mint 11,5 milliárd forint bevételt jelentett a magyar beszállítóknak.
Az elmúlt hat évben 41 féle magyar gyorsfagyasztott zöldség és gyümölcs került a külföldi Lidl áruházak polcaira, a legkeresettebbek a zsenge zöldborsó, a különböző zöldségmixek, a babfélék és a morzsolt kukorica. A vásárlók a többi között Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban és Bulgáriában is megtalálhatják a magyar termékeket a polcokon.
Magyarországon a Lidl több mint 40 ezer tonna hazai gyorsfagyasztott terméket értékesített az elmúlt hat évben, és az exporttal együtt több mint 28 milliárd forint.
A diszkontlánc Magyarországon 2004-ben nyitotta meg első logisztikai központját és 12 üzletét. Ma már 213 áruházzal van jelen az országban, és közel 9500 munkavállalót foglalkoztat. A vállalat termékeinek csaknem 60 százalékát magyar beszállítóktól szerzi be.