Sokan a gyorsabb főzés reményében közvetlenül a meleg vizes csapból engednek vizet az ételkészítéshez. Bár ez praktikus megoldásnak tűnhet, szakértők szerint komoly egészségügyi kockázatot rejthet magában. A forró víz ugyanis könnyebben oldhat ki ólmot a régi vízvezetékekből és szerelvényekből, így nagyobb eséllyel kerülhet a szervezetbe ez a veszélyes nehézfém.
A meleg csapvíz használata mosogatáshoz vagy tisztálkodáshoz önmagában nem jelent különösebb veszélyt, mivel az ólom a bőrön keresztül nem szívódik fel számottevő mennyiségben. Főzéshez és iváshoz azonban a szakemberek inkább a hideg csapvíz használatát javasolják.
Az ólmot évszázadokon keresztül széles körben alkalmazták különféle használati tárgyak és vízvezetékek készítéséhez. Már az ókori Rómában is elterjedt volt az ólomcsövek használata, és a modern korban is sokáig népszerű alapanyagnak számított az ivóvízhálózatok kiépítésénél.
Csak később vált egyértelművé, hogy az anyag komoly egészségkárosító hatással bír, ezért az ólomtartalmú csövek alkalmazását fokozatosan megszüntették. Ma már új ivóvízrendszerekben tilos ilyen anyagokat használni, a régi épületekben azonban továbbra is előfordulhatnak.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint elsősorban az 1945 előtt épült házakban lehetnek még ólomtartalmú vezetékek vagy szerelvények. Nemcsak a csövek, hanem bizonyos csaptelepek, forrasztások és rézötvözetek is hozzájárulhatnak az ólom kioldódásához.
A hazai ivóvízbázisok természetes módon nem tartalmaznak jelentős mennyiségű ólmot, ezért a szennyeződés jellemzően a vízhálózatból származik. Egy korábbi országos vizsgálat során több mint kétezer épület vízmintáját elemezték, és a minták mintegy 6 százalékában a megengedett határértéknél magasabb ólomszintet mértek.
A régebbi épületek esetében ennél jóval rosszabb eredmények születtek: az 1945 előtt épült ingatlanokban a kifogásolt minták aránya elérte a 25 százalékot. A problémát főként Budapesten és az 5000 főnél nagyobb városok bizonyos részein tapasztalták.
Az ólom alattomos veszélyforrás, mert sem íze, sem szaga nincs, így a szennyezett víz érzékszervi úton nem ismerhető fel. A káros hatások általában csak hosszabb idő után jelentkeznek, amikor a nehézfém már felhalmozódott a szervezetben.
A tartós ólomterhelés többek között vérszegénységet, magas vérnyomást, vesekárosodást és idegrendszeri problémákat is okozhat. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők, a kisgyermekek, a várandós nők és azok, akik gyermeket terveznek, mivel az ólom a fejlődő szervezetet még súlyosabban károsíthatja.
A szakemberek ezért azt tanácsolják, hogy ételkészítéshez mindig hideg vizet használjunk, majd azt külön melegítsük fel. Emellett érdemes időnként ellenőriztetni a régi ingatlanok vízhálózatát is, különösen akkor, ha az épület a múlt század első felében épült.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
Nem kell egzotikus országokba utaznod ahhoz, hogy veszélyes ételekkel találkozz. Sok mérgező alapanyag ott lapul a kamrában vagy a hűtőben, és ha nem megfelelően készíted el, komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. Mutatjuk, melyek a legveszélyesebbek – köztük több olyan, amit a magyar konyha is előszeretettel használ.
Az akee (Blighia sapida) Nyugat-Afrikából származik, és Jamaika nemzeti gyümölcse. Csakhogy rendkívül mérgező! A benne lévő hipoglicin súlyos panaszokat okozhat, hányástól a hipoglikémiáig, akár életveszélyes állapotig. Csak a húsos maghéj ehető, és kizárólag akkor, ha a gyümölcs magától kinyílt.
Ez a nyers étel apróra vágott, még mozgó polipcsápokból áll. A veszély? Evés közben a csápok rátapadhatnak a nyelőcsőre, ami fulladást okozhat.
A zöldbab és a vörös vesebab nyersen mérgező lektint tartalmaz. Már kis mennyiség is súlyos mérgezést okozhat, főleg gyerekeknél. Főzés közben a toxin elbomlik, így biztonságosan fogyasztható.
Afrikában igazi ínyencség, de a béka bőrében és belső szerveiben méreg található. Fogyasztása veseelégtelenséghez vezethet.
A keserű mandula cian-hidrogénsavat tartalmaz, ami cianiddá alakul. Már néhány szem halálos lehet gyerekeknél! Hőkezelve kevésbé veszélyes, de nyersen tilos fogyasztani.
Ez a sajtkülönlegesség élő kukacokkal érkezik. A lárvák gyulladást okozhatnak, sőt kilyukaszthatják a beleket. Nem véletlen, hogy az EU betiltotta.
A gyilkos galóca, pirosló galóca, hamis őzlábgomba – mind halálos lehet. A gond, hogy sok mérgező faj megtévesztően hasonlít az ehetőkre. Ha nem vagy profi gombász, inkább ne kockáztass!
A grönlandi cápa húsa nyersen tele van méreganyagokkal. Az erjesztés csökkenti a veszélyt, de nyersen fogyasztva véres hányást okozhat.
A fekete bodza bogyója szirupként finom, de nyersen mérgező. A levelek és magok különösen veszélyesek, főzés nélkül hányást, hasmenést, sőt szívleállást okozhatnak.
A hal belső szervei tetrodotoxint tartalmaznak, ami bénítja a légzőizmokat. Már mikroszkopikus mennyiség is halálos lehet. Csak engedéllyel rendelkező séf készítheti.
Nyersen cianogén glikozidokat tartalmaz, 70 grammnál több halálos lehet. Főzve biztonságos, a belőle készült tápióka világszerte népszerű.
A miriszticin nevű vegyület hallucinációt okozhat, nagy mennyiségben pedig mérgezést. Őrölve nehéz túladagolni, de az egész diót soha ne fogyaszd!
Könnyű összetéveszteni a medvehagyma levelével, gyűjtésnél célszerű illatellenőrzéssel megbizonyosodni arról, hogy a megfelelő növényt tartjuk a kezünkben. A gyöngyvirág rendkívül mérgező, levele szagtalan, míg a medvehagyma dörzsölésre erős fokhagymaillatot áraszt.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
Sokan azt gondolják, hogy spórolás vagy környezettudatosság jegyében újratölteni a PET-palackokat teljesen ártalmatlan dolog. A szakértő szerint azonban ez a szokás többet árthat, mint használ.
A legtöbben egészen biztos, hogy megcsinálták már, hogy egy kiürült műanyag PET-palackot töltöttek újra és abban vitték magukkal a vizet vagy más frissítőt. A szakember azonban arra figyelmeztet, hogy ennek bizony egészségügyi kockázatai vannak.
Philipp Wanner, a GU kutatója az ivóvízben található mikroműanyagok és vegyi anyagok szakértője, mindenkinek, aki minimalizálni szeretné a műanyagrészecskék bevitelét, azt tanácsolja, hogy
ne használja újra a PET-palackokat.
„Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az embereknek nem kell aggódniuk, ha műanyag palackban vásárolnak vizet a boltban. Ez egyáltalán nem veszélyes. Azonban, ha sokáig használjuk az eldobható műanyag palackokat mikroszkopikus műanyagrészecskék szabadulhatnak fel belőlük” – figyelmeztet a szakértő.
Korábban írtunk arról, hogy csökkentheted a műanyagfogyasztást otthon. Tudtad? Minden júliusban világszerte milliók kapcsolódnak be egy hatékony kihívásba: egy hónap erejéig csökkentik a műanyagfogyasztást.
A Plastic Free July egy nemzetközi kezdeményezés, amely 2011-ben indult Ausztráliából és a műanyagfogyasztás megnövekedett mértékére hívja fel a figyelmet. A célja egyszerű, de annál fontosabb: felhívni a figyelmet az egyszer használatos műanyagok pazarlására, és segíteni az embereket abban, hogy kevesebb műanyagot használjanak a mindennapjaikban. Mára már több mint 190 országban vannak résztvevők, és milliók csatlakoznak a kihíváshoz, akár egyetlen napra, akár a teljes hónapra. A műanyagfogyasztás problémájának leküzdése mára egy mozgalommá nőtte ki magát, amely mögött a Plastic Free Foundation áll. Célja nem az, hogy bűntudatot keltsen, hanem hogy pozitív változásra inspiráljon.
Amikor a PET-palackokat ismételten felhasználjuk, fennáll a kockázata annak, hogy hőhatásnak, például napfénynek vannak kitéve, így pedig könnyebben deformálódhatnak.
„Ha összenyomjuk őket, fennáll a veszélye annak, hogy apró repedések keletkeznek a palackban, amelyekből műanyag részecskék kerülhetnek a vízbe” – mondja Wanner.
A kutatások még nem tudták pontosan bizonyítani, hogy mekkora mennyiségű mikroműanyag lenyelésének kockázatát hordozza magában, ha valaki hosszú időn keresztül újrahasználja a műanyag palackokat. Azt sem tisztázták pontosan, hogy milyen egészségügyi hatások köthetők a műanyag palackokból származó műanyagrészecskék lenyeléséhez.
„Inkább biztonsági okokból. Annyi különböző módon vagyunk kitéve a műanyagnak, és azt mondanám, hogy a műanyag palackokon keresztüli kitettség kisebb, mint a mindennapi életünkben használt egyéb dolgokon keresztüli kitettség. De természetesen senki sem akar műanyagot az ivóvizébe.”
A PET-palackok helyett Philipp Wanner üveg vagy kemény műanyag palackok használatát javasolja, amelyek nem bocsátanak ki ugyanolyan mértékben műanyag részecskéket, mert nem igazán lehet deformálni őket – írja az nlc.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)