A középkori kolostorokról sokaknak a vastag kőfalak, hosszú, kongó folyosók és a félhomály jut eszébe. Ezek az épületek nyáron valóban kellemesen hűvösek voltak, télen viszont kíméletlen hideg uralkodott bennük. A fűtetlen terek mégsem számítottak rendkívülinek: a szerzetesek mindennapjai szorosan összefonódtak a nélkülözéssel és az aszkézissel.
A középkori források szerint ideálisnak azokat a helyeket tartották, ahol víz és erdő is rendelkezésre állt. A víz a mindennapi élethez – mosakodáshoz, iváshoz, íráshoz – kellett, míg az erdő fája az építkezést és a fűtést szolgálta. Ennek ellenére a meleget ritkán tekintették alapvető szükségletnek.
A bencés rend életét Szent Benedek regulája szabályozta, amely a testi kényelmet tudatosan háttérbe szorította. A szerzeteseknek nem lehetett személyes vagyonuk, és úgy hitték: a testi szenvedés erősíti a lelket. A hideg elviselése ezért nemcsak kényszer, hanem spirituális gyakorlat is volt.
A hidegebb éghajlatú területeken – például Észak-Európában – engedélyezték a téli ruházatot, ám ez csupán vastagabb, gyapjúkámzsát jelentett. A regulák eredetileg a 6. századi Itáliában születtek, ahol az éghajlat jóval enyhébb volt, így az északi kolostorokban élők gyakran szenvedtek a hidegtől.
A legtöbb kolostorban csupán egyetlen fűtött helyiség volt: a kalefaktórium, vagyis a melegedő. Itt lobogott a tűz egész télen, miközben a hálótermek és a templom fűtetlen maradtak. Az olyan helyek, mint a yorkshire-i Rievaulx apátság, kifejezetten korszerűnek számítottak, hiszen a 12. századtól bővített, kétszintes melegedővel rendelkeztek.
A melegedők kicsik voltak: egyszerre legfeljebb egy tucat szerzetes fért el bennük. Halk beszélgetések mellett itt osztották meg egymással a nap eseményeit, miközben a tűz mellett próbálták újra életre kelteni átfagyott tagjaikat. A hideg tehát nemcsak megpróbáltatás volt, hanem a közösségi élet egyik sajátos színtere is.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
A hideg hónapokban különösen nehéz friss, vitamindús zöldséget találni a kertben. Van azonban egy kivétel, amely még télen is megbízhatóan terem, és kezdők számára is ideális választás: a galambbegy-saláta, más néven madársaláta. Ez az apró levelű növény kevés gondoskodással is szép termést ad, miközben értékes tápanyagokkal látja el a szervezetet – írja a Meglepetés.
A galambbegy-saláta rendkívül jól tűri a hideget, sőt az enyhébb fagyokat is átvészeli. Apró levélrozettákat nevel, és lassú téli fejlődése ellenére is folyamatosan szedhető. Európa számos országában a téli étrend alapzöldsége, nem véletlenül.
Tápanyagtartalma kiemelkedő: gazdag A-, C- és K-vitaminban, jelentős a folsav- és vastartalma, antioxidánsai pedig támogatják az immunrendszert. Alacsony kalóriatartalma miatt diétás étrendbe is könnyen beilleszthető.
A sikeres termesztés alapja a megfelelő talaj. A vetés előtt érdemes legalább két héttel előkészíteni az ágyást. A növény a laza, aprómorzsás szerkezetű talajt kedveli, gyökérzete sekély, ezért 15–20 centiméteres lazítás elegendő.
Tápanyagigénye alacsony: jó elővetemény után általában nincs szükség trágyázásra. A friss istállótrágyát és az éretlen komposztot viszont kerülni kell, mert rothadást okozhatnak.
Szabadföldön augusztus közepétől egészen október végéig vethető, enyhébb időben tavasszal március közepéig is. A magokat sekélyen, körülbelül 1 centiméter mélyre kell vetni. Bár szórva is vethető, a sorvetés praktikusabb, mert megkönnyíti a gyomlálást. A kelés általában 8–10 nap alatt megindul. Kötött talajon hasznos lehet vetés után vékony homokréteggel takarni a felszínt.
Hazánkban két típus terjedt el leginkább.
Jól bevált fajták például a Vit, a Gala, a Favor vagy a Ljubljanski.
Vetéstől számítva 30–60 nap múlva már szedhető. A rozettákat még a magszár megjelenése előtt érdemes betakarítani, mert később a levelek megkeményednek. A konyhában sokoldalúan használható: friss salátaként, tojással, dióval, sajttal, halételekhez, de akár turmixokba is kiváló választás.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
A téli hónapok nemcsak az emberek szervezetét terhelik meg, hanem a kisállatokét is. A fagy, a szél, a nedvesség és a hirtelen hőmérséklet-változás különösen a városi környezetben élő, benti tartású állatok számára jelent kihívást. Sok gazdi alábecsüli a hideg hatását, pedig a kihűlés, az ízületi panaszok, a bőrszárazság és a mancsproblémák gyakori téli gondok.
A kérdés nem az, hogy „divat-e” a kutyakabát, hanem az, hogy szükséges-e. Kistestű, rövid szőrű, aljszőrzet nélküli kutyák, valamint idős vagy beteg állatok esetében a kabát sokszor indokolt. Ezek az állatok gyorsabban veszítenek testhőt, különösen szeles, nedves időben. A vastag bundájú, kültéri tartásra tenyésztett fajták általában jól tűrik a hideget, számukra a kabát legtöbbször felesleges. Fontos azonban, hogy minden kutya egyedi: figyeld a viselkedését, remeg-e, lelassul-e, húzza-e a mancsát.
A megfelelő kabát melegen tart, de nem akadályozza a mozgást. Ideális, ha szél- és vízálló, ugyanakkor légáteresztő, és jól illeszkedik a kutya testalkatához. A túl szoros ruházat kidörzsölheti a bőrt, a túl bő pedig nem véd megfelelően. Séta után mindig ellenőrizd, nem nedves-e alatta a szőr, és otthon vedd le róla.
Extrém hidegben inkább rövidebb, de gyakoribb sétákat válassz. Figyeld a jeleket: ha a kutya megáll, remeg vagy nem akar tovább menni, ne erőltesd. Kölyökkutyák és idős állatok különösen érzékenyek a hidegre, náluk fokozott óvatosság szükséges.
A benti kisállatok számára biztosíts huzatmentes, meleg fekhelyet, lehetőleg a padlótól elemelve. A macskák és kis testű állatok keresik a meleget, de ügyelj arra, hogy ne férjenek hozzá veszélyes hőforrásokhoz.
A téli védelem nem túlzás, hanem felelős gondoskodás. Ha odafigyelsz a megfelelő ruházatra, a mancsok védelmére és a környezet biztonságára, kedvenced egészségesen és komfortosan vészeli át a hideg hónapokat.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
Téli ruhaszárítás: sokan télen is a hideg levegőre bízzák a ruhák és ágyneműk szárítását, abban a hitben, hogy a fagy hasonló fertőtlenítő hatással bír, mint a nyári napfény. A logika elsőre érthető: hideg, száraz levegő, friss illat, kevesebb pára a lakásban. A valóság azonban jóval árnyaltabb, és sajnos kevésbé megnyugtató.
Nyáron a szabadtéri szárítás valóban számos előnnyel jár. A ruhák gyorsan megszáradnak, a nap UV-sugárzása csökkenti a baktériumok számát, a légmozgás pedig friss érzetet ad a textíliáknak. Télen viszont egészen más körülményekkel kell számolnunk. Bár a hideg lassítja a mikroorganizmusok működését, önmagában nem pusztítja el őket.
Sokan azért viszik ki a paplant vagy az ágyneműt a hidegbe, mert azt gondolják, hogy a fagy „kifertőtleníti” a szöveteket. A kutatások szerint azonban a baktériumok és a poratkák jelentős része képes túlélni az alacsony hőmérsékletet. Amint a textíliák visszakerülnek a meleg lakásba, ezek az élőlények újra aktívvá válnak. A hideg tehát legfeljebb ideiglenesen gátolja őket, de nem oldja meg a problémát.
A napfény sem jelent igazi segítséget a téli hónapokban. A rövid nappalok és az alacsony napszög miatt jóval kevesebb UV-sugárzás éri a ruhákat, ráadásul ez sem hatol be mélyen a szálak közé. Az a természetes fertőtlenítő hatás, amely nyáron magától értetődő, ilyenkor gyakorlatilag elmarad.
Ráadásul a hosszan tartó hidegnek kifejezetten hátrányos következményei is lehetnek. A takarók és paplanok töltete egyenetlenül hűlhet ki, a szálak összetapadhatnak, ami csomós, kényelmetlen érzetet eredményezhet. A nagyon száraz téli levegő pedig a textíliák állapotát is ronthatja.
A szakértők ezért azt javasolják, hogy télen inkább a rendszeres mosásra, az alapos beltéri szellőztetésre és a száraz, jól átszellőző helyen történő szárításra helyezzük a hangsúlyt. Rövid időre ki lehet vinni az ágyneműt friss levegőre, de nem érdemes tőle a nyári napsütés tisztító hatását várni. A valódi higiénia ilyenkor is a megfelelő mosáson múlik.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)