A babérlevelet legtöbben a konyhából ismerik, hiszen levesek és pörköltek alapfűszere. Az utóbbi időben azonban egyre többen nemcsak főzéshez használják, hanem teát is készítenek belőle. Bár elsőre szokatlannak tűnhet, ennek a régi-új szokásnak komoly oka van: a babérlevél olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek kedvezően hathatnak a szervezetre.
A babérlevélben található illóolajok, antioxidánsok és egyéb növényi vegyületek régóta ismertek a népi gyógyászatban. A belőle készült tea enyhén fűszeres, karakteres ízű, és sokan elsősorban az emésztés támogatására fogyasztják.
Egy csésze babérlevéltea segíthet csökkenteni a puffadást, valamint hozzájárulhat az emésztőrendszer kiegyensúlyozott működéséhez. Nem véletlen, hogy nehezebb ételek után egyesek kifejezetten ezt választják.
A babérlevél természetes antioxidánsokat tartalmaz, amelyek szerepet játszhatnak a szervezet védekezőképességének támogatásában. Bár nem csodaszer, rendszeres, mértékletes fogyasztása hozzájárulhat ahhoz, hogy a szervezet könnyebben birkózzon meg a mindennapi terheléssel.
Egyes tapasztalatok szerint a meleg babérlevéltea különösen a hűvösebb időszakban lehet hasznos, amikor a légúti panaszok gyakoribbak.
Egyre több kutatás vizsgálja a babérlevél lehetséges hatását az anyagcserére. Felmerült, hogy bizonyos összetevői támogathatják a vércukorszint stabilizálását, ami különösen fontos lehet azok számára, akik figyelnek a szénhidrát-anyagcseréjükre.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a babérlevéltea nem helyettesíti az orvosi kezelést vagy a kiegyensúlyozott étrendet, inkább kiegészítőként érdemes rá tekinteni.
A tea elkészítése egyszerű: 1-2 szárított babérlevelet forrázz le egy csésze vízzel, majd hagyd állni 10-15 percig. Ezután szűrd le, és már fogyasztható is. Az íze erőteljes lehet, ezért sokan mézzel vagy citrommal ízesítik.
Fontos, hogy ne használd túl nagy mennyiségben, mert a túl koncentrált főzet kellemetlen lehet.
Bár természetes alapanyagról van szó, a babérlevéltea sem veszélytelen mindenki számára. Terhesség alatt, illetve bizonyos egészségügyi állapotok esetén érdemes előzetesen szakemberrel konzultálni. A túlzott fogyasztás emésztési panaszokat okozhat, ezért a mértékletesség kulcsfontosságú.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
A videó AI alapú videós programmal készült.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb egészségtudatos italtrendje egyértelműen a matcha volt. A porrá őrölt japán zöld tea látványos zöld színével, élénkítő hatásával és antioxidáns-tartalmával világszerte hatalmas népszerűségre tett szert. Most azonban egy új szereplő is egyre több figyelmet kap: a hojicha.
Ez a különleges japán tea egyelőre kevésbé ismert, mint a matcha, de egyre többen fedezik fel maguknak. Nemcsak lágyabb ízvilága miatt kedvelt, hanem azért is, mert sokkal kíméletesebb lehet a szervezethez, és alacsonyabb koffeintartalma miatt azok számára is jó választás, akik szeretnének visszavenni a kávéból vagy az erősebb teákból.
A hojicha egy japán zöld tea, amelyet általában bancha tealevelekből készítenek, de előfordul, hogy kukicha ágakból vagy sencha levelekből állítják elő. Különlegessége, hogy a leveleket magas hőmérsékleten megpörkölik, ettől kapja jellegzetes vörösesbarna színét és meleg, telt aromáját.
A pörkölési eljárás miatt az íze is teljesen eltér attól, amit a legtöbben a klasszikus zöld teáktól megszoktak. Kevésbé füves, kevésbé fanyar, inkább lágyabb, enyhén édeskés, diós és finoman füstös karakterű ital.
A hojicha egyik legnagyobb előnye, hogy gyengédebb italnak számít. Alacsonyabb savassága miatt sokaknak kellemesebb, mint a kávé vagy az intenzívebb zöld teák, ráadásul a koffeintartalma is visszafogottabb. Emiatt sokan délután vagy este is szívesebben fogyasztják.
A teában található L-teanin segíthet az idegrendszer megnyugtatásában, miközben a benne lévő kisebb mennyiségű koffein finomabb, egyenletesebb élénkítő hatást adhat. Sokan éppen ezért úgy tekintenek rá, mint a kávé könnyedebb alternatívájára.
Bár antioxidáns-tartalma alacsonyabb, mint a matcháé, a hojicha így is tartalmaz olyan értékes vegyületeket, mint a katechinek és a polifenolok. Ezeket gyakran hozzák összefüggésbe a szív- és érrendszer támogatásával, a koleszterinszint kedvező befolyásolásával, valamint az anyagcsere megfelelő működésével.
Egyes kutatások szerint a zöld teákban található hatóanyagok szerepet játszhatnak a máj egészségének támogatásában, a gyulladásos folyamatok mérséklésében és az általános sejtvédelemben is. A hojicha ezért nemcsak trendi ital, hanem tudatos választás is lehet.
Bár mindkettő japán zöld tea, a hojicha és a matcha egészen más karaktert képvisel. A matcha élénk, füvesebb, intenzívebb ízű, és jellemzően por formában használják. A hojicha ezzel szemben lehet levéltea vagy por is, íze pedig sokkal lágyabb, pörköltebb és természetesen édeskésebb.
Felhasználásban is egyre sokoldalúbb: nemcsak teaként isszák, hanem latte, fagylalt, desszert és akár sós ételek formájában is egyre gyakrabban felbukkan.
A hojicha lassan, de biztosan építi fel a rajongótáborát. Azoknak különösen vonzó lehet, akik szeretik a különleges ízeket, de nem vágynak túl erős koffeinlöketre. Megnyugtatóbb, lágyabb és sokak számára könnyebben fogyasztható, mint a matcha.
Nem véletlen, hogy egyre több helyen jelenik meg az étlapokon: minden adott ahhoz, hogy a hojicha legyen a következő nagy teás trend.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
A csipkebogyó az egyik legértékesebb, immunerősítő hatásáról ismert őszi-téli gyógynövényünk. Tele van C-vitaminnal, antioxidánsokkal és gyulladáscsökkentő összetevőkkel, ám ezeket könnyű elveszíteni, ha nem megfelelően készítjük el a teát. A legtöbben forrázáshoz nyúlnak, pedig ez éppen a csipkebogyó legnagyobb előnyeit roncsolja. A hideg vagy langyos vizes áztatás ezzel szemben megőrzi a vitaminok és értékes hatóanyagok túlnyomó részét – írja a Meglepetés.
A csipkebogyó egyik legnagyobb kincse a C-vitamin, amely rendkívül hőérzékeny. Már 60–70 °C felett gyorsan bomlani kezd, így ha a bogyókat forrásban lévő vízzel öntjük le, a tea ugyan ízletes és illatos lesz, de a lényeg – a valódi vitaminbomba hatás – elvész. Ezért fontos, hogy a teát ne meleg vízzel, hanem kifejezetten langyos vagy hideg vízzel készítsük.
A kulcs a lassú, kíméletes oldódás. A csipkebogyót érdemes felaprítani vagy kissé megtörni, mert így a benne lévő értékes anyagok könnyebben kioldódnak. Egy liter vízhez nagyjából egy evőkanál csipkebogyó elegendő, amelyet 30–40 °C-os, tehát valóban csak langyos vízbe kell tenni. Ezt követően az elegyet legalább nyolc-tizenkét órán át hagyjuk állni, lehetőleg lefedve. A legjobb módszer, ha este készítjük el, és másnap reggel szűrjük le finom szűrővel, hogy a csipkehús finom szőrei ne kerüljenek bele az italba.
A hidegen áztatott csipkebogyó tea nem olyan mélyvörös és karakteres ízű, mint a forrázott változat, viszont lágyabb, természetesen gyümölcsös és savanykás aromájú. A külsejénél azonban sokkal fontosabb, hogy ebben az elkészítési módban marad meg a legtöbb vitamin és antioxidáns.
A csipkebogyó tea remek immunerősítő, segít a szervezetnek ellenállni a fertőzésekkel szemben, és gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt ízületi panaszok esetén is támogatást nyújthat. Magas antioxidáns-tartalma hozzájárul a sejtek védelméhez, természetes savanykássága pedig frissítő, élénkítő hatást ad a teának.
Érdemes kerülni a túlzott édesítést, különösen akkor, ha mézet használunk, mert a méz értékes összetevői is sérülhetnek magasabb hőmérsékleten. A teát lehetőség szerint mindig frissen fogyaszd, mert a C-vitamin idővel magától is lebomlik. Ha pedig van rá lehetőséged, gyűjts saját csipkebogyót, így garantáltan minőségi alapanyagból készítheted el a napi vitaminadagodat.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
A tea ivása számos egészségügyi előnnyel jár, beleértve a szívbetegségek alacsonyabb kockázatát és a szervezetben lévő gyulladások csökkentését. A Northwestern Egyetem kutatóinak új tanulmánya az ital egy másik meglepő tulajdonságát javasolja: a főzési folyamat segíthet a víz tisztításában.
Az ACS Food Science & Technology folyóiratban publikált tanulmány szerint a teafőzés természetes módon abszorveálhatja a nehézfémeket, például az ólmot és a kadmiumot.
Ez egyike azon kevés „szisztematikus” tanulmánynak, amely racionális ellenőrzést, értelmes statisztikákat és „nanotechnológiai” szintű kifinomultságot biztosít a teafőzés látszólag hétköznapi témájához
– mondta Dr. Vinayak Dravid, a tanulmány vezető szerzője.
A szerzők azt vizsgálták, hogy a nehézfémek adszorpciója hogyan függ a különböző teafajtáktól – fekete, zöld, oolong, fehér, kamilla és rooibos – főzési módszerektől, és azt, hogy az sima szálas teaként vagy filteresként főzték-e (pamutból, nylonból vagy cellulózból).
Az adszorpciós kísérlethez a csapat oldatokat készített vízből, valamint ólom és más fémek, például kadmium, króm, réz és cink koncentrációjából, majd közvetlenül a forráspont alá melegítette. A szerzők ezután tealeveleket vagy filtereket adtak hozzá, és különböző ideig, másodpercektől egészen 24 óráig áztatták, mielőtt megmérték volna, hogy mennyi fém maradt a vízben.
A nejlon teászacskók már most is problémásak, mert mikroműanyagot bocsájtanak ki. A teatasakok többsége természetes anyagokból, például cellulózból készül
– mondta Dr. Benjamin Shindel, a tanulmány egyik szerzője.
A tea fajtája és őrleménye is számított kisebb mértékben. A finomra őrölt levelek, különösen a fekete tea nagyobb szennyeződést szívtak fel, mint az egész levelek.
Amikor a tealeveleket fekete teává dolgozzák fel, zsugorodnak és kinyílnak a pórusaik. Ezáltal, valamint a finomabb feldolgozás miatt is nő a felületük, növelve a szennyeződések megkötő képességét.
– mondta Shindel.
A teafőzés során általában az ólom körülbelül 15%-át lehet kiszűrni az ivóvízből
– állapították meg a szerzők.
Ez a becslés egy bögre vízen és egy teászacskón alapul, amelyet három-öt percig főznek. A legjelentősebb tényező azonban az összes típusú kísérlet között az volt, hogy a kutatók mennyi ideig áztatták a teát – minél tovább hagyták ázni, annál jobb volt a fém adszorpciója.
A szerzők azt állítják, hogy a teafőzés nehézfémeket adszorbeálhat a tealevelek felületére tapadt nehézfémionok révén. A cellulózzacskók esetében ezeknek nagyobb felületük lehet, és így több kötőhelyük is lehet, mint a szintetikus anyagoknak.
A tealeveleknek nagy aktív felületük van, ami hasznos tulajdonsága az adszorbens anyagnak, és ami miatt a tealevelek jó ízű vegyi anyagokat bocsátanak ki a vízbe.
A tanulmány ugyanakkor nem azt sugallja, hogy a teafőzés helyettesíti a szűrővel történő tisztítást, mivel a szűretlen vízben más szennyeződések is lehetnek, amelyeket a tealevelek vagy a zacskók nem szívnak fel.
Ezek a szennyeződések lehetnek nitrátok (műtrágyákhoz), fertőtlenítési melléktermékek, arzén vagy per- és polifluorozott alkilanyagok, amelyeket PFAS-nak is neveznek.
Az ivóvíz ólomszintjének csökkentése „egy egyszerű szénszűrővel könnyen elvégezhető”, ami szintén jó módszer.