Mindenkivel előfordult már, hogy a hűtő mélyén felejtett egy darab sajtot, és amikor rátalált, egy apró penészfolt vagy a száraz szélek láttán azonnal a szemetes felé vette az irányt. Az élelmiszerpazarlás óriási probléma a háztartásokban, és a tejtermékek az elsők között vannak, amelyek feleslegesen a kukában landolnak.
Gyakran a bizonytalanság és a félelem vezet oda, hogy kidobjuk a drága élelmiszert, pedig a sajt eltarthatósága sokkal rugalmasabb, mint a legtöbben gondolnák. A sajtok élő, folyamatosan változó élelmiszerek, amelyek az idő múlásával nem feltétlenül megromlanak, hanem tovább érnek vagy átalakulnak. Ebből a cikkből megtudhatod, hogyan kezelheted okosan a különböző sajtfajtákat, és mikor felesleges aggódnod a minőségük miatt.
A válasz rendkívül egyszerű és logikus: a döntő tényező nem más, mint a sajt víztartalma. A sajt eltarthatósága egy alapvető konyhai szabályon alapul, amelyet érdemes megjegyezni: minél kevesebb vizet tartalmaz egy sajt, annál tovább marad biztonságosan fogyasztható.
A magas nedvességtartalmú termékekben a baktériumok és a nemkívánatos penészgombák rendkívül gyorsan képesek elszaporodni, míg a száraz, kemény sajtok természetes módon ellenállnak ezeknek a folyamatoknak.
Nézzük meg a sajtok három fő kategóriáját az eltarthatóság szempontjából:
Friss- és lágysajtok: Magas víztartalmuk miatt (például a túró, a krémsajt, a ricotta vagy a feta) rendkívül sérülékenyek, ezért a lejárati idő után gyorsan megromolhatnak.
Félkemény sajtok: Ilyen a hazánkban legnépszerűbb Trappista, a Gouda vagy az Edami, amelyek mérsékelt víztartalommal bírnak, és megfelelő hűtéssel hetekig elállnak.
Kemény sajtok: A Parmezán, a Grana Padano vagy a Pecorino szinte alig tartalmaznak vizet, így akár hónapokig, sőt évekig is stabilak maradhatnak a hűtőben.
A felületi penész megjelenése a leggyakoribb ok, amiért a sajtok a kukában végzik. Fontos azonban tisztázni, hogy a nemespenész (például a Camembert vagy a Roquefort esetében) a technológia része és teljesen veszélytelen. A gondot a hűtőben, utólag megjelenő vadpenész jelenti.
Azonban még a kéretlen penész sem jelenti automatikusan azt, hogy az egész darab sajt ehetetlenné vált. A mentőakció sikeressége ismét csak a sajt keménységén múlik.
Ha egy tömb Trappista, Gouda vagy Parmezán felületén egy kis penészfoltot találsz, ne ess kétségbe! Mivel ezek a sajtok sűrűek és szárazak, a penészgombák láthatatlan fonalai (a micéliumok) nem képesek behatolni a sajt belsejébe.
A teendőd a következő: fogj egy tiszta kést, és a penészes rész körül legalább egy-másfél centiméteres ráhagyással, bőségesen vágd le a fertőzött részt. Ügyelj arra, hogy a kés ne érjen a tiszta sajtfelülethez, miután a penésszel érintkezett. A megmaradt, tiszta sajt teljesen biztonságos, nyugodtan elfogyaszthatod.
Egészen más a helyzet a krémsajtokkal, a túróval, a mozzarellával vagy a szeletelt sajtokkal. Mivel ezek lágyak és nedvesek, a penészgomba méreganyagai és fonalai szinte azonnal átjárják a teljes terméket, még akkor is, ha a szemmel látható folt csak a felszínen van.
Ha a lágysajton, krémsajton vagy túrón penészt látsz, az egészet azonnal dobd ki a szemetesbe, mert a fogyasztása komoly egészségügyi kockázatot, például gyomorrontást vagy allergiás reakciót okozhat!
Gyakran előfordul, hogy a sajt szélei a nem megfelelő csomagolás miatt kőkeménnyé száradnak. Sokan úgy gondolják, hogy a megkeményedett sajt már tönkrement, pedig ez csupán nedvességvesztést jelent, a beltartalmi értékei és az íze változatlanok maradnak.
A kiszáradt sajtdarabok tökéletesen felhasználhatók a konyhában, csupán egy kis kreativitás kell hozzá. Íme néhány remek módszer az újrahasznosításra:
Reszeld le: A kemény részeket reszeld le finomra. Kiváló fűszerként szolgálhat tésztákra vagy krémlevesek tetejére szórva.
Süsd rá: Bár a kiszáradt sajt a nedvesség hiánya miatt már nem fog úgy nyúlni, mint a friss, melegszendvicsre vagy csőben sült zöldségekre sütve csodálatos, ropogós kérget képez.
Készíts sajtkrémet: Finomra reszelve, egy kis vajjal, tejföllel és fűszerekkel (fokhagyma, kömény, pirospaprika) kikeverve ízletes házi szendvicskrémet varázsolhatsz belőle.
Ha minőségi, hosszan érlelt kemény sajtokat vásárolsz (mint például az eredeti olasz Parmezán), a külső, sárgás, kemény héjat általában levágod és kidobod. Ez óriási hiba, hiszen ez a rész koncentráltan tartalmazza a legfinomabb aromákat!
A természetes úton kialakult sajtbevonat (amely nem viasz vagy műanyag!) tökéletes ízesítő. Mosd meg alaposan a levágott sajthéjat, majd dobd bele a fövő levesbe vagy szószba.
A hosszan készülő ételekben, mint amilyen a húsleves, a bableves, a gulyás vagy egy gazdag paradicsomos tésztaszósz, a sajthéj lassan kioldódik. Csodálatos, telt, úgynevezett umami ízt ad az ételnek. Tálalás előtt egyszerűen halászd ki a megmaradt darabot a fazékból.
Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kiemelt figyelmet fordít az élelmiszerpazarlás csökkentésére. A hivatal Maradék nélkül elnevezésű programja keretében egy rendkívül hasznos lejárati útmutatót állított össze a lakosság számára.
Ebben világosan elkülönítik a kétféle dátumjelölést, ami kulcsfontosságú a sajtok esetében is. A romlékony élelmiszereken fogyaszthatósági idő szerepel, ezt szigorúan be kell tartani. A tartósabb termékeken, így a keménysajtokon is, minőségmegőrzési idő található.
A NÉBIH hivatalos ajánlása szerint a megfelelően tárolt, bontatlan keménysajtok a minőségmegőrzési idő lejárta után akár hetekkel, hónapokkal is biztonságosan fogyaszthatók, amennyiben az érzékszervi ellenőrzés során mindent rendben találunk. A teljes, hivatalos kiadványt közvetlenül elérheted a NÉBIH Maradék nélkül lejárati útmutató oldalon.
Mielőtt bármit kidobnál, hagyatkozz az érzékszerveidre! Kövesd az alábbi három egyszerű lépést:
Nézd meg: Látható rajta nemkívánatos, ragacsos réteg vagy fura elszíneződés? Ha nem, jöhet a következő lépés.
Szagold meg: Kellemetlen, szúrós, ammóniás vagy savanyú szaga van? A jó sajtnak tiszta, karakteres illata van.
Kóstold meg: Vágj le egy egészen pici darabot. Ha az íze a megszokott, a termék bátran fogyasztható.
A sajt eltarthatósága nagymértékben növelhető, ha elkerülöd azokat a tipikus hibákat, amelyeket szinte minden háztartásban elkövetnek. A nem megfelelő környezet ugyanis felgyorsítja a káros penészek megjelenését és a kiszáradást.
Légmentes műanyag zacskók használata: Ha a sajtot szorosan műanyag zacskóba vagy folpackba zárod, a sajt nem tud „lélegezni”. A kicsapódó pára felgyülemlik a felszínén, ami tökéletes melegágya a baktériumoknak és a vadpenésznek.
Rossz hely a hűtőben: Ne tedd a sajtot a hűtő legfelső vagy legalsó, túl hideg polcaira. A sajtok számára az optimális hőmérséklet 5-8 °C között van. A legjobb hely számukra a hűtőszekrény középső polca vagy a zöldségtároló rekesz.
Csupasz tárolás: Ha teljesen csomagolás nélkül teszed be a sajtot, az órákon belül elveszíti a nedvességtartalmát, megkeményedik, és átveszi a hűtőben lévő többi étel szagát.
A legjobb megoldás, siess lecserélni a műanyagot papírra. Csomagold a sajtot speciális sajtpapírba vagy egyszerű sütőpapírba, esetleg zsírpapírba lazán, majd így tedd be egy jól szellőző műanyag dobozba.
A papír felszívja a felesleges nedvességet, de megvédi a sajtot a teljes kiszáradástól. Környezetbarát és kiváló alternatíva a méhviaszos kendő is, amely természetes módon óvja a sajtok minőségét a mindennapokban.
Meg lehet enni a sajtot, ha lejárt a szavatossági ideje?
Igen, a kemény és félkemény sajtok esetében a csomagoláson minőségmegőrzési idő szerepel. Ez nem egy merev lejárati dátum, hanem a gyártó garanciája a tökéletes minőségre. Ha a sajt külleme, illata és íze megfelelő, a dátum után hetekkel is biztonságosan elfogyasztható.
Mit tegyek, ha a szeletelt sajtos csomagolásban megjelent a penész?
A szeletelt sajtok esetében a penész sajnos nagyon gyorsan terjed a szeletek közötti vékony rétegekben és a magasabb páratartalom miatt. Ha egyetlen szeleten is látható penész van, élelmiszerbiztonsági okokból javasolt az egész csomagot kidobni.
Lefagyasztható a megmaradt sajt?
Igen, a sajtok fagyaszthatók, de a folyamat megváltoztatja a szerkezetüket. A felolvasztott sajt morzsálódóssá válhat, ezért a fagyasztást leginkább olyan sajtoknál érdemes alkalmazni, amelyeket később sütéshez, főzéshez, reszelve szeretnél felhasználni (például pizza feltétként).
Ehető a Trappista sajt fehér bevonata?
Ha a sajton porhanyós, száraz fehér réteg jelenik meg, az legtöbbször nem penész, hanem a sajt érése során kiváló kalcium-laktát kristály. Ez teljesen természetes, ártalmatlan, sőt, a hosszan érlelt sajtoknál a prémium minőség jelének számít. Ha viszont a fehér réteg puha, bolyhos vagy kellemetlen szagú, akkor az penészgomba, amit le kell vágni.
A videó AI alapú videós programmal készült.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
A trappista sajt a legtöbb magyar háztartás alapélelmiszere, mégis egyre nehezebb eligazodni az árak és minőségek között. Ma már nemcsak az számít, hogy melyik boltban vásárolunk, hanem az is, hogy tömb vagy szeletelt kiszerelést választunk, illetve valódi sajtot veszünk-e vagy olcsóbb alternatívát. Megnéztük a Spar, Lidl és Penny aktuális kínálatát, hogy egyértelmű választ adjunk: mit érdemes venni és hol a legolcsóbb.
(Forrás: Unsplash)
Az első és legfontosabb különbség, amit vásárláskor érdemes figyelni, az az összetétel. A polcokon sokszor találunk „trappista jellegű” termékeket, amelyek valójában növényi zsírt is tartalmaznak. Ezek ára csábítóbb, de az ízük kevésbé karakteres, és az olvadási tulajdonságaik is eltérnek.
Tipp! Ha például pizzára vagy melegszendvicshez keresel sajtot, ezek az olcsóbb változatok is megteszik. Viszont ha hidegtálra, szendvicsbe vagy önmagában fogyasztanád, akkor hosszú távon jobban jársz egy valódi, tejből készült trappistával. Nemcsak finomabb, hanem laktatóbb is.
Az árak összehasonlításakor mindig az egységárat (Ft/kg) érdemes nézni, mert ez mutatja meg a valódi különbséget. A három nagy lánc között meglepően nagy eltérések vannak.
| Márka | Bolt | Jelleg | Akciós ár | Ár/kg |
|---|---|---|---|---|
| Saját márkás | Lidl | tömb | 899 Ft | 2997 Ft/kg |
| Karaván jellegű | Penny | tömb | 949 Ft | 3163 Ft/kg |
| Spar saját márka | Spar | tömb | 1099 Ft | 3663 Ft/kg |
| Lidl szeletelt | Lidl | szelet | 599 Ft | 3993 Ft/kg |
| Penny szeletelt | Penny | szelet | 649 Ft | 4327 Ft/kg |
| Spar szeletelt | Spar | szelet | 699 Ft | 4660 Ft/kg |
A számokból jól látszik, hogy a tömbsajtok minden esetben olcsóbbak, és közülük is a Lidl saját márkás terméke viszi a prímet. A szeletelt változatoknál már jóval magasabb árakat látunk, különösen a Spar kínálatában.
Bár első ránézésre nem tűnnek gazdaságosnak, a szeletelt sajtoknak megvan a maguk célközönsége. A mindennapi rohanásban sokak számára fontos szempont a gyorsaság és a kényelem.
Egy előre szeletelt csomaggal nem kell bajlódni, azonnal mehet a szendvicsbe, ráadásul adagolni is könnyebb. Ez különösen kisebb háztartásokban vagy egyedül élőknek lehet praktikus, ahol nem fogy el gyorsan egy nagyobb tömb sajt.
Ugyanakkor érdemes tudni, hogy ezért a kényelemért jelentős felárat fizetünk, akár 20–30%-kal is többet kilogrammonként.
A vásárlás csak az első lépés – a megfelelő tárolás legalább ennyire fontos. Egy rosszul tárolt sajt gyorsan kiszáradhat vagy megpenészedhet, ami végső soron pénzkidobás.
Ha a legolcsóbb megoldást keresed, válaszd a Lidl tömbsajtot. Ha egyensúlyt szeretnél ár és minőség között, a Penny kínálata jó választás lehet. Ha pedig a kényelem fontosabb, akkor a szeletelt változatok közül érdemes válogatni, bár ezek drágábbak.
Miért drágább a szeletelt sajt?
A feldolgozás, csomagolás és logisztika növeli a költségeket, amit a fogyasztó fizet meg.
Hol a legolcsóbb most a trappista sajt?
Az összehasonlítás alapján jelenleg a Lidl kínálja a legjobb ár/kg arányt.
Mennyit lehet spórolni akciókkal?
Akciós időszakban akár több száz forint különbség is lehet kilogrammonként.
Meddig fogyasztható felbontás után?
Általában 5–7 napig, megfelelő hűtés mellett.
A trappista sajt vásárlásánál a legfontosabb tanulság, hogy nem az ár a címkén, hanem az egységár számít. A tömbsajtok szinte minden esetben jobban megérik, míg a szeletelt változatok inkább kényelmi termékek. Jelenleg a Lidl a legolcsóbb választás, de érdemes figyelni a Spar és a Penny akcióit is, mert az árak gyorsan változhatnak.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
A sajt az emberiség egyik legrégebbi és legsokoldalúbb élelmiszere. A történészek és régészek szerint már több ezer évvel ezelőtt is készítettek sajtot, amikor az emberek rájöttek, hogy a tej különböző eljárásokkal tartósítható és átalakítható. A legkorábbi sajtok valószínűleg véletlenül jöttek létre: a tej természetes módon megalvadt, majd az emberek rájöttek, hogy az így kapott termék nemcsak fogyasztható, hanem kifejezetten ízletes is.
Azóta a sajtkészítés művészete hatalmas fejlődésen ment keresztül. Ma már a világ minden táján készítenek sajtokat, és szinte minden ország rendelkezik saját, jellegzetes fajtákkal. Egyes becslések szerint több mint kétezer különböző sajtfajta létezik a világon, amelyek ízben, állagban, színben és illatban is rendkívül változatosak.
A sajt különlegessége abban rejlik, hogy alapvetően mind ugyanabból az egyszerű alapanyagból készül: tejből. Ez a tej lehet tehén-, juh-, kecske- vagy akár bivalytej is. Már önmagában az is jelentős különbséget eredményez, hogy milyen állat tejét használják fel.
Emellett a készítési folyamat is rengeteget számít. Az alvasztás, a préselés, a sózás és az érlelés mind olyan lépések, amelyek meghatározzák a sajt végső karakterét. Az érlelési idő például néhány naptól akár több évig is tarthat. Minél hosszabb ideig érlelődik egy sajt, annál intenzívebb ízvilág alakulhat ki.
A baktériumkultúrák és a penészgombák szintén fontos szerepet játszanak. Ezek adják például a kékpenészes sajtok jellegzetes erezetét vagy a fehér kérgű sajtok különleges bevonatát.
A sajt nemcsak önmagában népszerű, hanem a világ számos konyhájának alapvető hozzávalója is. Az olasz konyhában például elképzelhetetlen lenne a pizza vagy sok tésztaétel sajt nélkül. A francia gasztronómia híres a gazdag sajtválasztékról és a különleges sajttálakról. Svájcban a fondü és a raclette vált világhírűvé, míg Görögországban a feta sajt az egyik legismertebb alapanyag.
A sajt emellett rengeteg ételnek ad karaktert: salátákhoz, szendvicsekhez, szószokhoz vagy akár desszertekhez is használják. Egy jól megválasztott sajt képes teljesen új szintre emelni egy egyszerű fogást.
Bár sok sajtot gyakran fogyasztunk, felismerni őket pusztán ránézésre már nem mindig olyan egyszerű. Egyes fajták nagyon hasonlítanak egymásra, különösen akkor, ha csak egy fotót látunk róluk.
A sajtok megkülönböztetésében segíthet a szín, a lyukak jelenléte, az állag, a kéreg vagy éppen a penészes erezet. Az emmentáli például a jellegzetes nagy lyukairól ismert, míg a camembert fehér, penészes kérgéről könnyen felismerhető. Más sajtoknál azonban már sokkal nehezebb a dolgunk.
Most itt az alkalom, hogy próbára tedd a tudásodat. Ebben a kvízben hét különböző sajtot kell felismerned pusztán a megjelenésük alapján. Vajon igazi sajtszakértő vagy, aki azonnal felismeri a különböző fajtákat, vagy inkább csak élvezed a sajtokat, de a részletek még néha megtévesztenek?
Tuti tipp: a Lidl legfrissebb, heti ajánlatában a Gouda sajtot most akciósan beszerezheted.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
A sajt kedvelt élelmiszer, ugyanakkor az ára egyre nő: emiatt különösen érdemes odafigyelni a helyes tárolásra, hogy minél tovább élvezhessük az ízét – írja az Express. Mondjuk, mit tanácsolnak a szakértők a megfelelő tárolás érdekében!
Constance Rutter, a Virginia Hayward szakértője szerint az egyik legnagyobb hiba, amit elkövetünk, hogy a sajtot légmentesen lezárt műanyagba csomagoljuk. “Ez azt jelenti, hogy a sajt nem tud lélegezni, vagyis nem tudja kibocsátani a benne lévő gázokat, amelyek felhalmozódhatnak, és kellemetlen szagot és ízt okozhatnak. A műanyag miatt a nedvesség a sajtban reked, és ez a felhalmozódott víz sok káros baktériumot, sőt penészt is okozhat.”
A sajt azonban érzékeny élelmiszer, és valójában kis mennyiségű nedvességre van szüksége, hogy ne száradjon ki: ez megnehezíti a hűtőszekrényben való tárolását, mivel az tele van száraz levegővel. Ha a sajtot a lehető legfrissebb állapotban szeretnénk tartani,
a legjobb megoldás, ha fedeles edényben tároljuk, és néhány kockacukrot teszünk mellé.
“Egyes éttermek a sajt tárolásakor azt a trükköt alkalmazzák, hogy két kockacukrot tesznek a műanyag tárolóedénybe a sajt mellé, hogy segítsék szabályozni a dobozban lévő levegőt” – mondja a szakértő. A kockacukrok felszívják a lezárt edényben lévő felesleges nedvességet, így a dobozban megfelelő marad a páratartalom. Ez megakadályozza, hogy penész keletkezzen a sajton, ugyanakkor elég nedvesen tartja ahhoz, hogy friss maradjon.
Először csomagoljuk be a sajtot sütőpapírba, vagy tegyünk egy tiszta konyharuhát az élelmiszer-tároló edénybe. Helyezzük a becsomagolt sajtot az edénybe, majd tegyünk mellé két kockacukrot. Papírtörlővel vagy szalvétával könnyedén elválaszthatjuk őket a sajttól. Ezután zárjuk le az edényt, és helyezzük a zöldséges rekeszbe – általában ez az a hely a hűtőben, ami optimális páratartalommal rendelkezik. ha a cukor már másnap ragadós, akkor a páratartalom túl magas, és lehet, hogy több kockacukorra lesz szükség. A kockacukrokat cseréljük ki, amikor elkezdenek szétmállani – írja a Startlap.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
Az olasz ételek világszerte másképp néznek ki, mint ahogyan eredetileg Olaszországban tányérra kerülnek – és ennek jó oka van. Amerikában például az olasz bevándorlók első hullámának megérkezése óta a receptek és az étkezési szokások alkalmazkodtak az új környezethez- írja a Matadornetwork.
A hobbiszakácsok és a hivatásos séfek általában igyekeznek a lehető legjobban tisztelni az eredeti olasz recepteket, de nem mindig sikerül vagy nem mindig lehetséges. Az olaszok ezt tudomásul veszik, bár az angol adatelemző oldal, a YouGov felmérésében nem fogták vissza magukat és elárulták, mely „olasz ételek elleni bűncselekmények” háborítják fel őket leginkább.
Először is, alapból nem helytelenítenek mindent, amit más nemzetiségűek kreálnak az olasz ételekkel. A kutatások alapján a megkérdezetteket például nem különösebben zavarja, ha valaki mondjuk pizzát eszik ebédre, bár szerintük azt leginkább vacsorára lenne szabad tálalni. Különösnek tartják azt is az olasz konyha hívei, ha valaki húsgombócot tesz a spagettire, mert ezen étel nem létezik Olaszországban, az Amerikába bevándorolt olaszok alkották.
És persze vannak ellentmondások is, hiszen akad olyan olasz, aki kevésbé tartja elfogadhatónak a száraz spagetti összetördelését főzés előtt és a tészta tányérra pakolását, majd a szósz hozzáadását. Akadnak persze olyanok is, akik szintén olaszként vallják, hogy ez az elkészítési mód is tradicionális.
Ide tartozik például, ha valaki sajtot eszik a tenger gyümölcsei mellé. Olaszországban ugyanis ezt a két fogást soha sem keverik össze, mert szerintük nem szabad sajtot szórni olyan tésztára, amely tengeri herkentyűt tartalmaz.
Címlapfotó: Pixabay
A főzés során érdemes figyelnünk arra, hogy melyek azok az alapanyagok, amik együttes használatával tökéletes ízharmóniát kapunk.
Közvetlenül az ételben kombinálva garantáltan nagyszerű eredményt érhetünk el, de más párosítás alapja is lehet. Ha a körte-sajt párosításban például a körtét fügére cseréljük, újabb fantasztikus ízpárosítást kapunk.
Szeretnénk néhány klasszikus példával segíteni, és talán ezek segítségével további új kreatív ötletet vihetünk az otthoni gasztronómiába.
Paradicsom + fokhagyma + bazsalikom – Úgy tűnhet, hogy három különböző íz egyensúlyozása kicsit bonyolultabb, mint kettő, de a természet ezt tökéletesen megalkotta. Csodálatos kombináció, különösen nyáron, salátákhoz vagy kisebb hideg falatkákhoz, télen levesek felmelegítéséhez és az olasz konyha számos gyöngyszemeként bármikor.
Cékla + kecskesajt + dió – Újabb trió, amelynek tagjai egymásnak vannak szánva. Saláták, előételek, rakott ételek, köretek, ez a kombináció mindenhol megállja a helyét.
Sajt + méz – bármilyen sajt megfelelő, de különösen keményebb, érlelt fajták. A sajtdarabkákat egyszerűen mézbe márthatjuk és megehetjük, vagy kitalálhatunk valami extrát is. Tehetünk bele diót, például cédrust vagy pisztáciát.
Burgonya + szerecsendió – a szerecsendió ízét a burgonyaételekben elsőre nem vesszük észre, pusztán azért, mert kis mennyiségben kerül bele. Ez azonban semmiképpen sem jogosít fel arra, hogy azt állítsuk, hogy nem teszi különlegessé az ételeinket. Ez különösen igaz a sült ételekre, de kipróbálhatjuk krumplipürében vagy levesben is.
Burgonya + kapor – az itthoni konyhában talán nem annyira elterjedt, de érdemes egy próbát tenni. Főzzük meg a burgonyát kapros vízben és akár levesként, akár köretként is tálalhatjuk. Ez a kombináció különösen az újburgonyával a legfinomabb.
Hús + ánizs – a háromszoros Michelin-csillagos séf, Heston Blumenthal titkos kombinációja. Ezt húsételekhez használja, és úgy tűnhet, hogy maga az ánizs nem olyan különleges, de hússal, megfelelő kombinációban érdemes kipróbálni.
Alma + fahéj – klasszikus, amely megbízhatóan működik a hagyományos rétesben és más desszertekben, valamint hús előételekben és főételekben egyaránt, ahol az alma is jelen van.
Szalonna + tojás – A bacon és a tojás kombinációja mindig nyerő. Még azokban az ételekben is, ahol sem a tojás, sem a szalonna nem az ízek epicentruma.
Körte + kéksajt – az édes és sós ízek kombinációjának tökéletes példája: a körte fűszeres, lédús édessége és a kéksajt sokszínű, enyhén sós íze igazán elképesztő kombinációt alkot. Nemcsak közvetlen fogyasztásra vagy salátákba, hanem meleg ételekbe is használhatjuk.
Sertéshús + édesköménymag – próbálja meg a köményt enyhén zúzott édesköménymaggal helyettesíteni egy klasszikus sertéssültben. Valami mást kapunk, mint a megszokott, de nem kevésbé jót
Kacsa + narancs – minden bizonnyal ismerős kombináció, amelyet mindenképpen érdemes kipróbálni. A narancsot kacsa mellé bármilyen módon használhatjuk: a héját fűszerként, a narancsszeleteket kacsahúsos salátákba, a narancslevet kacsamell mellé. Hogy miért működik, nem tudjuk, de működik.
Vadhús + borókabogyó – ez a régi, megszokott kombináció valahogy erősíti az íz „vadságát” és egyszerűségét, különlegességét.
Hal + édesköményhagyma – ezúttal az édeskömény hagymáról van szó, amiből remek pürét lehet készíteni hallal vagy bárányhússal. És a zöldjéről se felejtkezzünk, aminek nagyon finom ánizs illata van. Tökéletesen alkalmas hal sütéséhez.
Tök + sonka – vannak híres receptek, amelyek szinte sok helyen elterjedtek, ahol sonkát készítenek és tököt termesztenek. Tehát legyen szó spanyol jamonról vagy olasz prosciuttoról, remek kombináció. Ezek a szárított sonkás finomságok természetesen más hozzávalókkal is finomak, de sütőtökkel igazi finomság, tökéletes kuriózum.
Címlapfotó: Pixabay
Új akciókkal jelentkeztek csütörtöktől a nagyáruházak, az áreső eredményeként pedig az üzletektől függően különböző sajtokhoz is jóval olcsóbban lehet hozzájutni néhány napig a megszokottnál.
Könnyítésként végig böngésztük a legnagyobb élelmiszerláncok akciós újságait, és pontokba szertük, hogy március 6. és 12. között hol lehet kevesebb pénzért sajthoz jutni, és pontosan mennyiért.
Összeállításunkban az áruházak nevére kattintva elérhetőek a legfrissebb akciós újságok.
Címlapfotó: Getty Images