Október utolsó vasárnapján ismét elérkezik a téli időszámítás kezdete, vagyis az idei őszi óraátállítás. 2025-ben különösen korán, október 26-án, vasárnap hajnalban kell visszatekernünk az órát: hajnali 3 óráról 2 órára. Ez azt jelenti, hogy egy órával többet alhatunk.

Az analóg órákat érdemes már szombat este, lefekvés előtt átállítani, hogy másnap ne legyen belőle zűrzavar. A digitális eszközök – például a mobiltelefonok, számítógépek vagy okosórák – automatikusan frissítik az időt, így ezekkel nincs teendő. Az átállás a BKK-járatok és egyéb menetrendek működésére is hatással lehet, ezért vasárnap érdemes figyelni az esetleges változásokat.

Egy óra ide vagy oda, avagy miért borít ki sokunkat az óraátállítás? - pszichológus válaszol

Miért nem törölték még el az óraátállítást?

Bár az Európai Unió már évekkel ezelőtt bejelentette, hogy megszünteti az évi kétszeri óraátállítást, a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, melyik időzónát tartsák meg véglegesen. Magyarország például a nyári időszámítás mellett döntene, de a közös uniós döntés hiányában minden maradt a régiben.

Mit tesz velünk a váltás?

Az óraátállítás sokaknál okozhat átmeneti nehézséget. A szakértők szerint a szervezet általában néhány nap alatt alkalmazkodik, de a biológiai óránk ideiglenesen felborulhat. Előfordulhat fáradékonyság, ingerlékenység, koncentrációs nehézség, sőt, a hangulatunk is ingadozhat.

Ahogy rövidülnek a nappalok és csökken a természetes fény mennyisége, sokan tapasztalnak őszi lehangoltságot. Ez különösen érintheti azokat, akik napközben zárt térben dolgoznak, és alig jutnak napfényhez. A fény hiánya negatívan befolyásolja a bioritmust és a pszichés egyensúlyt is.

Kutatások szerint az óraátállítást követő héten megnőhet a közlekedési balesetek, sőt, a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a stroke kockázata is. Az idősek és az alvászavarral küzdők különösen érzékenyek lehetnek a változásra.

„Az óraátállítás kis dolognak tűnik, mégis erősen hat a pszichénkre”mondja dr. Varga Eszter klinikai szakpszichológus.
Szerinte a szervezetünk nehezen alkalmazkodik a hirtelen ritmusváltozáshoz, még akkor is, ha „csak” egy óráról van szó.

„A belső biológiai óránk rendkívül érzékeny a fényviszonyokra és az alvásciklusokra. Amikor az időátállítás miatt hamarabb sötétedik, az agyunk kevesebb fényt érzékel, és gyorsabban elkezd melatonint – azaz alvási hormont – termelni. Ez fáradékonyságot, lehangoltságot és ingerlékenységet okozhat, különösen azoknál, akik amúgy is hajlamosak őszi-téli kedvetlenségre.”

A szakértő szerint a legtöbben 3–5 nap alatt visszanyerik a megszokott ritmusukat, de vannak, akiknél ez akár hetekig is eltarthat.

„Ha tartós fáradtságot, alvászavart vagy lehangoltságot tapasztalunk, érdemes odafigyelni a napi rutinunkra. A reggeli fényterápia, a rendszeres mozgás és a stabil alvási rend segíti a szervezetet az alkalmazkodásban.”

Így könnyítsd meg az átállást

  • Próbálj néhány napig ugyanabban az időben kelni, így gyorsabban visszaáll a bioritmusod.
  • Tölts minél több időt természetes fényben – akár borús időben is.
  • Mozogj minden nap: a séta, futás vagy biciklizés segít ellensúlyozni az őszi fáradtságot.
  • Lefekvés előtt kerüld a képernyőhasználatot és a késői koffeinfogyasztást.
  • Ha tartós fáradtságot, levertséget tapasztalsz, érdemes orvossal konzultálni – a fényterápia hatékony segítséget nyújthat a sötétebb hónapokban.

A téli időszámításra való visszatérés tehát nemcsak az óráinkat érinti, hanem a közérzetünket is. Egy kis odafigyeléssel azonban könnyebben alkalmazkodhatunk a korábbi napnyugtákhoz és a hosszabb éjszakákhoz.

Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.

Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!

Ezt olvastad már?

 

(Fotó: Getty Images)

Van, aki reggel egy gyors zuhannyal tud csak beindulni, mások viszont este érzik nélkülözhetetlennek. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy pusztán praktikus döntésről van szó, a pszichológus szerint a választás sokat elárulhat a személyiségünkről – írja az nlc.

A pszichológus szerint ez árulja el rólad a zuhanyzás időpontja

Az esti zuhany sokak számára nemcsak higiéniai kérdés, hanem rituálé is: a nap lezárása, az idegek lenyugtatása, a test és az elme felkészítése a pihentető alvásra. Azok, akik este zuhanyoznak, általában szeretik tisztán és frissen kezdeni az éjszakát, és nem tudják elképzelni, hogy a nap porával, izzadságával feküdjenek ágyba. Számukra ez a szokás a rend, a szervezettség és az önmagukról való gondoskodás része – írja a nőklapja.hu.

Milyen személyiségjegyek jellemzőek rájuk?

  • Szervezettek: lefekvés előtt rendet raknak maguk körül – és magukban is.
  • Érzékenyek: fontos nekik, hogy a nap végén jusson idő a lelassulásra és a nyugalomra.
  • Felelősek: nem viszik az „utcai koszt” az ágyba; náluk a tisztaság alap.
  • Introspektívek: az esti zuhany számukra egy mini meditáció, amikor átgondolják a napjukat.
  • Rutinorientáltak: ragaszkodnak a napi szertartásokhoz, ezek adják számukra az érzelmi biztonságot.
  • Alvásközpontúak: tudatosan tesznek azért, hogy a pihenésük minőségi legyen.
  • Öngondoskodók: testápoló, nyugtató tea, relaxáló esti rítusok – minden része a rutinjuknak.

A szakértők szerint a túl forró víz irritálhatja a bőrt, ezért jobb a kellemesen meleg hőmérséklet. Érdemes nem közvetlenül lefekvés előtt zuhanyozni, hanem legalább fél órával korábban, hogy a testnek legyen ideje visszahűlni. Ha pedig szeretnéd fokozni a hatást, válassz levendulás vagy kamillás tusfürdőt – ezek segítenek a nyugodt, mély alvásban.

 

Korábban arról is írtunk, mit jelent a pszichológia szerint, ha gyakran megébredsz hajnali 3-kor!

A pszichológia oldaláról nézve a jelenség hátterében legtöbbször az alvás természetes ciklusai állnak. A test belső órája, a cirkadián ritmus szabályozza, hogy mikor vagyunk éberek és mikor merülünk mély álomba. Ha valami kibillenti ezt az egyensúlyt – például a rendszertelen napirend, a késői lefekvés, a műszakos munka vagy az időzónák közötti utazás –, előfordulhat, hogy a szervezet mindig ugyanabban az időben „jelez”. A stressz szintén fontos tényező: ha túl sok feszültséget cipelünk magunkkal, a test éjjel is aktív marad, így az idegrendszer a nyugalom helyett éberséget produkál. Nem szabad megfeledkezni a koffeinről és az alkoholfogyasztásról sem, amelyek befolyásolják az alvás mélységét, illetve a környezeti tényezőkről, mint a túl meleg vagy hideg szoba, a zajok vagy a fényhatások. Ezek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy pont hajnalban ébredjünk fel, amikor az alvás egyébként is könnyebb szakaszban van.

Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.

Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!

Ezt olvastad már?

(Fotó: Getty Images)

A videó AI alapú videós programmal készült.

Nemet mondani van, akinek a legkevésbé sem okoz problémát, másoknak azonban szinte a lehetetlennel egyenlő. Miért tűnik annyira nehéznek kimondani ezt a szót? A pszichológusok és a kutatások szerint több oka is lehet a jelenségnek.

Pszichológus elárulja: ezt jelenti, ha nem tudsz nemet mondani

Ez az oka, ha valaki nem tud nemet mondani

Túlzott megfelelési kényszer

Az úgynevezett people-pleasing, vagyis a törekvés arra, hogy mindenáron mások kedvére tegyünk gyakran együtt jár a nemet mondás nehézségével. Hátterében leginkább az a félelem áll, hogy elveszítjük mások szeretetét vagy jóindulatát, ezért szinte lehetetlennek tűnik, hogy ellentmondjunk nekik. Akik nem tudnak nemet mondani, sokszor úgy érzik, hogy valódi értéküket erősen meghatározza, mennyire hasznosak másoknak.

Alacsony önértékelés

A Journal of Personality and Social Psychology 2020-as tanulmánya szerint azok, akik nem képesek nemet mondani, gyakran küzdenek alacsony önértékeléssel is.  Az érintettek úgy érzik, nincs joguk hozzá, hogy meghúzzák határaikat, nem érdemlik meg, hogy döntéseket hozzanak. Sőt könnyen meglehet, hogy még csak nem is tudják pontosan, mit is szeretnének valójában.

Kulturális és társadalmi elvárások

Nemzetközi pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy bizonyos kultúrákban az átlagosnál még nagyobb tabu nemet mondani.  Ezekben a kultúrákban (például Kelet-Ázsiában) ugyanis a csoportharmónia fenntartása a legfontosabb eszmény, akár az egyéni határok ellenében is. Más területeken pedig a nemi szerepek is befolyásoló tényezők lehetnek: a nőktől például jellemzően gyakrabban várják el, hogy alkalmazkodóbbak legyenek.

Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.

Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!

Ezt olvastad már?

(Fotó: Getty Images)

via