Van, aki szerint a nap csak akkor lehet igazán nyugodt, ha a mosogató üresen ragyog. Másoknak viszont a halmozódó edények látványa sem okoz különösebb fejfájást. De vajon tényleg csak háztartási szokásokról van szó, vagy a mosogatáshoz való viszonyunk mélyebb személyiségjegyeket is elárul? A pszichológia ebben is segít!
„A mosogatóban lévő edények ritkán szólnak csak a mosogatóban lévő edényekről” – mondja Justin Dodson, férfiakkal és párokkal foglalkozó terapeuta. Szerinte a mosogatás kérdése gyakran szimbolikus: a párok sokszor nem magáról a feladatról vitáznak, hanem arról, mit jelent számukra a rend, a pihenés vagy az együttműködés.
„Azok, akik nem mosogatnak el azonnal, gyakran azt mondják, hogy előbb pihenni szeretnének” – magyarázza Anita Chlipala, házassági- és családterapeuta. Számukra a rend nem elsődleges, mert más dolgokat tartanak fontosabbnak: például a kikapcsolódást vagy a feltöltődést egy fárasztó nap után.
A szakember szerint ők gyakran úgynevezett „rendetlenség-vakok”: nem zavarja őket a kupi, és nem éreznek szorongást attól, ha a mosogatóban marad pár edény.
A másik tábor számára viszont a rend maga a megnyugvás.
„Aki azonnal elmosogat, valójában azt üzeni: csak akkor tudok pihenni, ha körülöttem tisztaság van” – mondja Chlipala.
Ez a viselkedés gyakran gyermekkori mintákhoz is köthető: sokan otthonról hozták azt a szokást, hogy vacsora után az egész család együtt rendet tett, majd nyugodtan tölthette az estét.
Dodson szerint, ha valaki nehezen tudja elviselni, hogy akár egyetlen tányér is maradjon a mosogatóban, érdemes elgondolkodni azon, mi áll e mögött: „Ez lehet egyfajta kényszer, megszokás, mások elvárásainak való megfelelés – vagy egyszerűen csak a rend szeretete.”
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
A közösségi oldalakat elnézve úgy tűnhet, mindenki imádja, ha fényképezik – mosolygó arcok, pózok, beállított pillanatok mindenütt. De hidd el, sokan vannak, akik legszívesebben elbújnának, ha valaki előkapja a telefonját. Miért érezzük mégis ennyire kellemetlennek, ha ránk szegeződik egy kamera? A pszichológia szerint a válasz sokkal mélyebben rejlik, mint hinnénk!
A pszichológusok szerint a fotózástól való idegenkedés szoros kapcsolatban áll az önképpel és az önbizalommal.
„Amit a tükörben látunk, gyakran egészen másképp mutat a fényképeken – és ez szorongást válthat ki, főleg, ha tudjuk, hogy a kép mások elé is kerülhet” – magyarázza a szakember.
Azok, akik nehezen viselik, ha fényképezik őket, jellemzően:
Nem mindig a jelen áll a fényképezkedés elutasítása mögött – sokszor múltbéli élmények okozzák a kellemetlen érzést.
Elég egyetlen rosszul sikerült osztálykép, amit éveken át mutogatott a család, és máris mély nyomot hagyhat. A túl szigorú nevelés, a gyermekkori gátlásosság vagy a kinézetre tett megjegyzések mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy felnőttként valaki kerüli a kamerát.
A mai digitális korban egy pillanat alatt felkerülhet egy kép a közösségi médiába, és akár idegenek is láthatják. Ez a kontrollvesztés érzése sokakban feszültséget kelt.
„Nem véletlen, hogy sokan frusztráltnak érzik magukat a gondolattól is, hogy a képük kikerül az internetre – hiszen bárki kommentálhatja vagy véleményezheti” – mondja a pszichológus. És valóban, az online tér gyakran kegyetlen tud lenni.
Ha te is azok közé tartozol, akik legszívesebben eltűnnének, amikor valaki előkapja a kamerát, érdemes elgondolkodnod, mi váltja ki benned ezt az érzést.
Nem az a cél, hogy minden pillanatban mosolyogva pózolj – sokkal inkább az, hogy megértsd és feloldd azt a feszültséget, amit a fotózás kelt benned.
Ha a szorongás erős, egy szakember segítségével érdemes mélyebbre ásni: gyakran már néhány beszélgetés is hatalmas megkönnyebbülést hozhat. És ki tudja – lehet, hogy egyszer még te is szívesen mondod majd: „Na jó, egy képet azért csináljunk!”
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
Egyetlen szó, mégis rengeteget elárulhat rólunk: az „OK” a digitális kommunikáció egyik leggyakrabban használt kifejezése. Rövid, semlegesnek tűnik, mégis érzelmek, szándékok és határok egész sora rejtőzhet mögötte. A pszichológia elmagyarázza, mit is jelent, ha valaki csak annyit ír: OK!
Teresa Baró kommunikációs szakértő szerint az „OK” gyakran nem valódi egyetértést, hanem inkább passzív elfogadást jelent. Olyasmit, mint: „Rendben, legyen így, de nem különösebben érdekel.” Ez a válasz tehát sokszor inkább közönyt, mint lelkes támogatást fejez ki – főleg, ha a beszélgetés másik fele hosszabban, érzelemmel ír, a másik pedig csak ennyit reagál.
Silvia Congost pszichológus szerint az „OK” olykor udvarias lezárása is lehet egy beszélgetésnek. Egy rövid, hűvös „oké” vagy „rendben” gyakran azt üzeni: „Nem akarok erről többet beszélni.” Ez nem feltétlenül rosszindulat, inkább a kommunikációs tér kijelölése. Sokszor így jelezzük, hogy a téma lezárva, vagy egyszerűen nincs több energiánk vitatkozni.
Ha valaki, aki általában bőbeszédű, hirtelen csak annyit ír: „OK”, az árulkodhat fáradtságról, bosszúságról, sőt, akár sértettségről is. Az online kommunikációban a hangnem, a mimika és az intonáció hiánya miatt az „OK” sokkal hidegebbnek hathat, mint szóban. Ezért érdemes a megszokott kommunikációs mintákat is figyelni: lehet, hogy a másik nem haragszik, csak épp rohan vagy kimerült.
Az „OK” értelmezése nagymértékben függ a helyzettől és a kapcsolattól. Egy baráttól vagy családtagtól érkező „oké” sokkal melegebbnek tűnhet, mint egy munkatárstól vagy főnöktől kapott, ponttal lezárt „OK.” Az írásjelek, az időzítés és a korábbi kommunikációs minták mind árnyalják az üzenetet.
Nemcsak írásban, hanem testbeszédben is sokat jelenthet az „OK”. A hüvelykujj és a mutatóujj körbe zárása sok nyugati országban a „minden rendben” jele, de más kultúrákban akár sértésnek is számíthat. Ez is bizonyítja, hogy a kommunikáció sosem csak szavakról szól – ugyanaz a jel más közegben teljesen eltérő üzenetet hordozhat.
Összességében az „OK” egyszerre lehet beleegyezés, közöny, diplomatikus válasz vagy határhúzás. A valódi jelentést mindig az adott helyzet, a kapcsolat dinamikája és a kommunikációs stílus dönti el.
A legjobb, ha nem próbáljuk túlelemezni, de érdemes észrevenni, mikor válik a rövid válasz hűvös távolságtartássá. Néha egyetlen „OK” is sokkal többet mond, mint egy egész bekezdés.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
A szemkontaktus az emberi kommunikáció egyik legerősebb és legősibb eszköze. Már kisgyermekkorban megtanuljuk, hogy a tekintet kapcsolódást, figyelmet és érzelmi viszonyulást jelez. Éppen ezért sokan gyanakodva figyelik, ha beszélgetőtársuk félrenéz, miközben beszél hozzájuk. A pszichológia azonban árnyaltabb képet ad: a tekintet elfordítása számos különböző jelentést hordozhat, és korántsem mindig az őszinteség hiányát tükrözi.
Az egyik leggyakoribb ok az információfeldolgozás. Amikor valaki összetettebb gondolatot próbál megfogalmazni, a tekintetét gyakran elfordítja, mert így könnyebb a belső figyelmet befelé irányítani. A szemkontaktus fenntartása ugyanis tudatos erőfeszítést igényel, amely megzavarhatja a gondolatok rendszerezését. Ezt különösen jól megfigyelhetjük diákoknál vizsgahelyzetben, vagy amikor valaki próbál pontosan felidézni egy emléket.
Más esetekben a félrenézés mögött szorongás vagy gátlásosság állhat. Az introvertáltabb emberek hajlamosak kerülni a hosszabb szemkontaktust, mert az számukra túl intenzív élmény. Ilyenkor nem a tiszteletlenség vagy a titkolózás a fő ok, hanem a saját belső feszültség oldása. Hasonló jelenség figyelhető meg társas szorongásban szenvedőknél is, akik gyakran tartják kényelmetlennek a közvetlen tekintetet.
Természetesen előfordulhat, hogy a tekintet elfordítása valóban a kerülés vagy elhallgatás jele. Amikor valaki tudatosan próbál eltitkolni valamit, a szemkontaktus gyakran megszakad, mert nehéz egyszerre fenntartani az őszinteség látszatát és elrejteni a valós érzéseket. A pszichológusok azonban hangsúlyozzák: önmagában a félrenézés nem bizonyíték a hazugságra. Csak akkor tekinthető gyanúsnak, ha más viselkedési jegyek – például feszengő testtartás, ellentmondásos szóbeli válaszok – is kísérik.
Érdekes módon kulturális különbségek is befolyásolják a szemkontaktus jelentését. Nyugati társadalmakban a tekintet tartását az őszinteség és magabiztosság jeleként értékelik, míg több ázsiai kultúrában a túlzott szemkontaktus tiszteletlenségnek számíthat. Így könnyen félreértés adódhat, ha nem vesszük figyelembe a kulturális hátteret.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
A pszichológia fontos dologra derít fényt: sokan tapasztalják, hogy éjszaka, szinte mindig ugyanabban az időpontban, nagyjából hajnali három óra körül felébrednek. Bár elsőre apróságnak tűnhet, ez az ismétlődő jelenség könnyen nyugtalanítóvá válhat, főleg akkor, ha rendszeresen megzavarja az alvást. A jelenségnek többféle magyarázata létezik, amelyek között a pszichológiai okok éppúgy szerepet kaphatnak, mint a spirituális értelmezések.
A pszichológia oldaláról nézve a jelenség hátterében legtöbbször az alvás természetes ciklusai állnak. A test belső órája, a cirkadián ritmus szabályozza, hogy mikor vagyunk éberek és mikor merülünk mély álomba. Ha valami kibillenti ezt az egyensúlyt – például a rendszertelen napirend, a késői lefekvés, a műszakos munka vagy az időzónák közötti utazás –, előfordulhat, hogy a szervezet mindig ugyanabban az időben „jelez”. A stressz szintén fontos tényező: ha túl sok feszültséget cipelünk magunkkal, a test éjjel is aktív marad, így az idegrendszer a nyugalom helyett éberséget produkál. Nem szabad megfeledkezni a koffeinről és az alkoholfogyasztásról sem, amelyek befolyásolják az alvás mélységét, illetve a környezeti tényezőkről, mint a túl meleg vagy hideg szoba, a zajok vagy a fényhatások. Ezek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy pont hajnalban ébredjünk fel, amikor az alvás egyébként is könnyebb szakaszban van.
Több hagyomány is úgy tartja, hogy hajnali három és négy óra között a világ energetikailag érzékenyebb állapotban van. Ilyenkor a tudattalan és a tudatos között vékonyabb a határ, így könnyebben érzékelhetjük az intuíciót, az álmok üzenetét vagy akár egyfajta spirituális kapcsolatot. Van, aki szerint a rendszeres ébredés azt jelzi, hogy az univerzum próbál figyelmeztetni valamire, esetleg arra hívja fel a figyelmet, hogy ideje befelé fordulni, jobban hallgatni a saját belső hangunkra. Egyes kultúrákban ez az óraszakasz „a lélek idejének” számít, amikor a megoldatlan érzelmi terhek a tudat felszínére törnek, hogy feldolgozásra kerüljenek.
Bár eltérőek a magyarázatok, közös bennük, hogy a hajnali ébredés egyfajta üzenetként is felfogható.
Akárhonnan közelítjük meg, érdemes odafigyelni erre a jelenségre, hiszen segíthet jobban megérteni testi és lelki működésünket, valamint rávilágíthat arra, min érdemes változtatnunk a mindennapokban.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
Mindannyian ismerünk legalább egy embert, aki képtelen kivárni, amíg befejezzük a mondatot. Alig kezdünk bele a történetbe, ő már közbevág, helyettünk fejezi be a gondolatot, vagy teljesen más irányba viszi a beszélgetést. Elsőre bosszantó szokásnak tűnhet, de a pszichológia szerint sokkal többről van szó, mint egyszerű udvariatlanságról. A háttérben különféle személyiségjegyek, lelkiállapotok és kommunikációs minták állhatnak.
A gyakori közbeszólás sokszor az erős önérvényesítési vágy kifejeződése. Az ilyen ember nehezen viseli, ha nincs kontrollja a beszélgetés felett. A pszichológia ezt dominanciára törekvő kommunikációnak nevezi: ilyenkor a másik fél valójában nem a tartalomra figyel, hanem arra, hogyan tudja érvényesíteni a saját szerepét.
Nem minden közbeszólás mögött hatalmi dinamika rejlik. Gyakori, hogy a másik fél egyszerűen szorong, és nem bírja kivárni, amíg befejezzük a mondandónkat. A belső feszültség miatt azonnal reagál, mert attól tart, különben elfelejti a gondolatát, vagy nem jut majd szóhoz. Ez főleg azoknál figyelhető meg, akik alapvetően türelmetlenek vagy hajlamosak a túlzott izgatottságra.
Meglepő módon a közbevágás néha nem tiszteletlenség, hanem túlzott empátia. Vannak, akik annyira azonosulnak a másik történetével, hogy sietnek megosztani a saját tapasztalataikat. Úgy érzik, ezzel támogatják a beszélgetőtársat, miközben a hatás inkább zavaró lehet: a másik úgy élheti meg, hogy nem hallgatják végig.
Az is előfordul, hogy a háttérben figyelemhiány vagy impulzív személyiség áll. Az ilyen embernek nehéz fókuszban maradnia, ezért hamar közbeszól. Ezt gyakran tapasztalhatjuk gyerekeknél, de felnőtteknél is jelen lehet, főleg, ha ADHD-hoz hasonló tünetekkel élnek.
A kommunikáció nem csupán szavak cseréje, hanem kölcsönös tisztelet és figyelem. Amikor valakit rendszeresen félbeszakítanak, könnyen alakulhat ki benne az érzés, hogy a szavai vagy gondolatai nem számítanak igazán. Hosszabb távon ez rombolhatja a kapcsolatot, legyen szó barátságról, párkapcsolatról vagy munkahelyi viszonyról.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
Ismerős az érzés, amikor megfogadod, hogy legközelebb már másképp fogsz reagálni, okosabb döntést hozol, mégis ugyanabban a hibában találod magad? Újra és újra belesétálsz hasonló helyzetekbe, legyen szó párkapcsolatról, munkáról vagy akár a mindennapi szokásokról. A pszichológia szerint ez nem véletlen – a hibáink ismétlése mögött mélyebb mintázatok és tudattalan folyamatok húzódnak meg.
Sigmund Freud már a 20. század elején megfigyelte, hogy az emberek hajlamosak újra meg újra megismételni bizonyos élményeket, még akkor is, ha azok fájdalmasak. Ezt „ismétlési kényszernek” nevezte. A jelenség lényege, hogy a feldolgozatlan tapasztalatok tudattalanul visszatérnek az életünkbe, amíg meg nem értjük és fel nem dolgozzuk őket. Így próbál a pszichénk „újraírt” befejezést adni a korábbi, fájdalmas történeteknek.
A gyerekkorban elsajátított minták óriási hatással vannak a felnőttkori döntéseinkre. Ha valaki olyan környezetben nőtt fel, ahol például az érzelmeket nem fejezték ki nyíltan, könnyen lehet, hogy felnőttként is olyan kapcsolatokat választ, ahol nincs valódi intimitás. Ez nem tudatos döntés, inkább egyfajta „ismerős terep” – a megszokott viselkedésminták biztonságosnak érződnek, még ha boldogtalanná is tesznek.
Sokszor nem a külvilág, hanem saját belső bizonytalanságaink miatt ismételjük a hibákat. Ha valaki mélyen belül nem hiszi el, hogy sikeres lehet, hajlamos lehet olyan döntéseket hozni, amelyek alátámasztják a negatív önképet. Például újra és újra halogat, kihagy lehetőségeket, vagy olyan emberekkel veszi körül magát, akik megerősítik az önértékelési problémáit. Ez az önszabotázs ördögi köréhez vezethet.
Az ismétlődő hibák sokszor nem pusztán logikai tévedések, hanem érzelmi minták. A megszokott reakciók biztonságérzetet adnak, még akkor is, ha hosszú távon ártanak. A változáshoz ezért nem elég pusztán racionálisan „megbeszélni” magunkkal, hogy legközelebb másképp lesz. Tudatos önismereti munka, reflektálás és néha szakember támogatása szükséges ahhoz, hogy valóban új mintákat alakítsunk ki.
Önismeret fejlesztése: Naplóírás, meditáció vagy terápia segíthet felismerni a visszatérő helyzeteket és azok gyökerét.
Érzelmek tudatosítása: Ne csak a döntést nézd, hanem azt is, milyen érzések vezettek hozzá.
Kis lépések: Nem kell azonnal mindent megváltoztatni. Már egy apró másfajta reakció is új irányba terelhet.
Támogatás keresése: Barátok, önsegítő közösségek vagy pszichológus segítsége óriási erőt adhat.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
A szorongás az egyik leggyakrabban előforduló lelki állapot, amely időnként mindenkit érinthet. Vizsga előtt, új munkahelyen vagy ismeretlen helyzetekben természetes, ha valaki feszültebb. A pszichológia azonban különbséget tesz a hétköznapi, helyzethez kötődő idegesség és a tartós, mindennapokat befolyásoló szorongás között. Az utóbbi jellemzően nem múlik el könnyen, és komoly hatással lehet az életminőségre. A kutatások szerint több közös tulajdonság figyelhető meg a szorongó emberek viselkedésében és gondolkodásában. Nézzük meg az öt legjellemzőbbet.
A szorongó emberek egyik legtipikusabb tulajdonsága az állandó aggodalmaskodás. Gyakran már jóval egy esemény előtt elkezdik elképzelni a negatív forgatókönyveket, és hajlamosak a legrosszabb kimenetelre készülni. Ez a „mi lesz, ha…?” gondolatmenet kimeríti az elmét, és megakadályozza, hogy az illető nyugodtan élvezze a jelent.
A pszichológia szerint a szorongó emberek önmagukkal szemben sokkal szigorúbbak, mint másokkal. Gyakran kételkednek saját teljesítményükben, és még apró hibák esetén is keményen bírálják magukat. Ez az önértékelési probléma szoros kapcsolatban áll a szorongással, hiszen aki nem bízik önmagában, könnyebben fél attól, hogy kudarcot vall.
A szorongás nemcsak lelki, hanem testi szinten is jelentkezik. Gyakori tünet a szapora szívverés, izzadás, gyomorpanaszok vagy alvászavar. A pszichológia szerint ezek a fizikai jelek egyfajta „harcolj vagy menekülj” reakcióból fakadnak, amely a túlélés érdekében aktiválódik, még akkor is, ha valójában nincs valódi veszély.
A szorongó emberekre jellemző, hogy nehezen tudják elfogadni a bizonytalanságot. Sokszor nem a jelen problémái okoznak gondot, hanem az ismeretlen jövő. Az állandó bizonytalanságtűrési nehézség miatt gyakran próbálnak mindent előre megtervezni, de paradox módon épp ez a kényszeres kontrolligény fokozza a szorongást.
A döntésképtelenség szintén jellemző vonás. Mivel félnek a hibázástól és a negatív következményektől, a szorongó emberek sokszor hosszan mérlegelnek, többször is visszakérdeznek, és még akkor sem érzik magukat biztosnak, ha a döntést már meghozták. Ez az állandó bizonytalanság tovább erősíti a feszültséget.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
Szeptemberben jön a bőség: ezek a csillagjegyek anyagilag nagyot szakítanak
(Fotó: Getty Images)
Az iskolakezdés – különösen az első osztály megkezdése – egyike a gyermek és a család életének legkiemeltebb mérföldköveinek. Ez az időszak egyszerre lehet izgalmas és félelmekkel teli, hiszen az ismeretlen új közösség, helyzet és elvárások mind lelki terhelést jelenthetnek – de megfelelő támogatással rendkívül fejlődés- és bizalomépítő hatású is lehet.
Sok gyermek szorongással reagál az iskolakezdésre – az új helyzet, az ismeretlen tanító néni vagy tanár, és az első napok bizonytalansága mind stresszforrásként működhetnek. A pszichológusok azt ajánlják, hogy mielőtt elkezdődik az iskola, érdemes a gyerekkel beszélgetni az őt foglalkoztató kérdésekről, sőt, körbevezetni őt az iskolában, bemutatni neki a környezetet – minden, ami ismerőssé teszi az új helyszínt, csökkenti a félelmet.
Az iskolaérettség nem pusztán fizikai képességekről (pl. olvasásra alkalmas kéz, figyelem), hanem pszichés érettségről is szól: ilyenkor a gyermek érdeklődésével fordul a világ felé, lelkes, kíváncsi, képes elmondani a nevét, szülei foglalkozását, békésen viselni a változásokat. Az óvoda és iskola közötti átmenetben a pszichológusok segíthetnek felmérni, hogy a gyermek ilyen szempontból is készen áll-e.
A szülők hozzáállása kulcsfontosságú az átmenet minősége szempontjából. Ha a szülő nyugodtan, biztatóan fogadja a változást, mesél saját iskolás élményeiről, és támogatást sugároz, az erős biztonságérzetet ad a gyermeknek. Ezzel szemben, ha a szülő feszült, ideges, vagy lekicsinyli az iskolakezdés jelentőségét, az a gyermeknek is nehézséget okozhat.
A stressz maga nem negatív – mérsékelt formájában serkentheti a teljesítményt. Ugyanakkor különösen a szorongóbb gyerekeknél érdemes előre kezelni a feszültséget: közös beszélgetések, játékos felkészítés (pl. iskolás szerepjáték), előzetes rutin kialakítása segíthet oldani a feszültséget.
Bizonyos kutatások szerint, ha egy gyermek nem túl korán, hanem éretten kezd iskolába járni – mondjuk egy plusz év óvodával – az hosszú távon akár jobb iskolai teljesítményt, és érzelmi stabilitást eredményezhet.
Graceland Sneaker – 8 990 Ft (eredeti ár: 11 990 Ft)
Champion RD18 LOW Sneaker (fehér) – 14 990 Ft (eredeti ár: 17 990 Ft)
Esprit alkalmi cipő (zöld) – 17 490 Ft (eredeti ár: 24 990 Ft)
Ezek között a Graceland Sneaker és a Champion Sneaker praktikus, ünnepi, mégis kényelmes választás lehet gyerekek számára is tanévnyitóra.
Szezonális kiárusítás – válogatott cipőkre 10 %–70 % kedvezmény, a klubtagok további +20 % kedvezményt kapnak sportcipőkre
Kuponkód –30 % mindenre (online): a “HOT30” kód 2025. augusztus 31‑ig érvényes, mindenre vonatkozik.
„Lány cipőkre” akár –30 % kedvezmény az oldalon (visszavonásig), így érdemes körülnézni!
| Webáruház / Márka | Csomag típusa | Ár (Ft) |
|---|---|---|
| Játékshop / Outlet | Átlátszó zsákos változat | 979 Ft |
| Textilzsákos csomag | 1 379 Ft | |
| Ars Una mintás csomagok | 1 829 Ft | |
| Pepita.hu | Egyszerű higiéniai csomag | 1 800 Ft |
| Praktikus 4 részes csomag | 1 990 Ft | |
| Karakteres csomag (Disney stb.) | 3 182–3 490 Ft | |
| PapírTár.hu | Victoria Office csomag | 1 690 Ft |
| Officetrade.hu | 5 db-os csomag (textil/műanyag zsákban) | 1 950 Ft |
| Ars Una virágos | 1 980 Ft | |
| Ars Una őzikés / lovas | 1 980–1 990 Ft | |
| Iroszer24.hu (ICO) | ICO csomag (zsinóros tasakban) | 1 067 Ft |
Neked mi a véleményed? Ti mit, hol szereztetek be az idei iskolakezdésre? Írd meg tapasztalataidat Facebook oldalunkon, közvetlenül a cikk alá!
Sulikezdés okosan – Ötletek és tippek az Akciós-Újság.hu oldalán. Böngéssz kedvedre!
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
Valószínűleg mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy nehéz helyzetben halkan odaszóltunk magunknak: „Menni fog!”, vagy éppen morgolódtunk: „Már megint elfelejtettem…”. Bár sokan kínosan érzik magukat, ha rajtakapják őket ezen, a pszichológia szerint az önmagunkhoz beszélés nem a furcsaság jele, hanem természetes és hasznos folyamat.
Az emberek folyamatosan „beszélnek” magukban – ez a belső monológ, amely gondolataink rendezését szolgálja. Amikor viszont hangosan kimondjuk ezeket a mondatokat, az agyunk másképp dolgozza fel az információt. A hallás és a beszéd összekapcsolása segíti a fókuszt, és erősebb hatással van az érzelmekre is. Ezért tud megnyugtatni minket egy egyszerű „Nyugi, megoldod!”, ha ki is mondjuk.
Kutatások szerint a hangos önbeszéd javíthatja a figyelmet és a koncentrációt. Például sportolók gyakran használnak önbizalomerősítő mondatokat – „Bírd végig!”, „Meg tudod csinálni!” – verseny közben. Ez nemcsak motivál, hanem csökkenti a figyelemelterelő tényezők hatását, így a teljesítmény mérhetően jobb lehet.
Amikor feszültek vagyunk, az önmagunkhoz intézett nyugtató szavak segíthetnek szabályozni az érzelmeinket. A pszichológia ezt érzelemszabályozásnak nevezi. Ha például egy vizsga vagy állásinterjú előtt azt ismételgetjük: „Felkészültem, képes vagyok rá”, az csökkenti a szorongást és növeli az önbizalmat.
Az önmagunkhoz beszélés nemcsak a motivációról szól, hanem arról is, hogy tisztábban lássuk helyzetünket. Ha egy problémát hangosan elmagyarázunk saját magunknak, könnyebben találhatunk rá megoldást. Mintha kívülről hallanánk a gondolatainkat, ami segít objektívebb szemszögből értékelni a helyzetet.
A társadalmi beidegződés miatt sokan zavarban vannak, ha rajtakapják őket önbeszéd közben. Pedig a pszichológusok szerint ez teljesen természetes viselkedés, amely a gyermekkorból indul: kisgyerekként sokszor hangosan kommentáljuk, amit csinálunk, és ez a tanulás egyik eszköze. Felnőttként már csendesebben, vagy belül tesszük ugyanezt – de ha kimondjuk, az sem jelent semmi rosszat.
Ha szeretnéd a saját javadra fordítani az önbeszédet, érdemes figyelni arra, milyen szavakat mondasz magadnak. A negatív kijelentések („Ez úgysem fog menni”, „Már megint béna vagyok”) ronthatják a teljesítményt és az önértékelést. Helyettük használd a pozitív, megerősítő mondatokat: „Képes vagyok rá”, „Megoldom lépésről lépésre”, „Erősebb vagyok, mint gondolnám”.
Az önmagunkhoz beszélés tehát nem furcsa szokás, hanem egy hatékony pszichológiai eszköz. Segít koncentrálni, növeli a teljesítményt, oldja a stresszt, és támogatja az önbizalmat. Ha legközelebb azon kapod magad, hogy hangosan biztatod magad, ne szégyelld – inkább tudd, hogy a tudomány is igazolja: ezzel jót teszel magadnak.
Sulikezdés okosan – Ötletek és tippek az Akciós-Újság.hu oldalán. Böngéssz kedvedre!
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)