2026-ban is érkezik a minden tavasszal visszatérő időpont: az óraátállítás. Bár sokan remélik, hogy hamarosan végleg megszűnik a szezonális időszámítás, idén még biztosan előre kell tekernünk az órákat – írja a HáziPatika.
A nyári időszámítás 2026-ban március 28-ról 29-re virradó éjszaka kezdődik, vagyis március utolsó vasárnapján. Ez azt jelenti, hogy hajnali 2:00 órakor az órákat 3:00-ra kell állítani. A változás miatt a vasárnap mindössze 23 órás lesz, így egy órával kevesebbet alhatunk. Cserébe azonban hosszabb, világosabb esték várnak ránk: már kora tavasszal 18 óra után nyugszik a nap, a nyári hónapokban pedig akár este kilencig is élvezhetjük a természetes fényt.
Sokan érzik úgy, hogy az idei átállás korábban jön, mint tavaly. Ennek oka egyszerű: az óraátállítás időpontját minden évben március utolsó vasárnapja határozza meg, így a pontos dátum évről évre változik. 2026-ban ez a nap március 29-re esik.
A szezonális időszámítás bevezetése az első világháború idejére nyúlik vissza. Elsőként Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta, azzal a céllal, hogy az emberek napi ritmusa jobban igazodjon a természetes fényhez, és csökkenjen a mesterséges világítás iránti igény. Az elmúlt évszázadban azonban jelentősen átalakult az energiafelhasználás és a technológia, így az eredeti takarékossági érvek sokak szerint elvesztették jelentőségüket.
A világ számos országa már felhagyott az évenkénti átállítással – Oroszország, Kína, Japán és Brazília sem alkalmazza ezt a gyakorlatot. Az Európai Unióban 2019-ben az Európai Parlament megszavazta a szezonális óraátállítás eltörlését, és lehetőséget adott a tagállamoknak arra, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tartsák meg véglegesen. A folyamat azonban megtorpant, részben a világjárvány, részben pedig a tagállamok közötti egyeztetések elhúzódása miatt.
Amíg nincs egységes döntés, marad a megszokott rend: tavasszal előre, ősszel visszaállítjuk az órát. 2026. március 29-én tehát rövidebb lesz az éjszaka, a hétfő reggel pedig kissé álmosabban indulhat, viszont egyre hosszabb, világosabb estéknek örülhetünk.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Nyitókép: unsplash)
Október utolsó vasárnapján ismét elérkezik a téli időszámítás kezdete, vagyis az idei őszi óraátállítás. 2025-ben különösen korán, október 26-án, vasárnap hajnalban kell visszatekernünk az órát: hajnali 3 óráról 2 órára. Ez azt jelenti, hogy egy órával többet alhatunk.
Az analóg órákat érdemes már szombat este, lefekvés előtt átállítani, hogy másnap ne legyen belőle zűrzavar. A digitális eszközök – például a mobiltelefonok, számítógépek vagy okosórák – automatikusan frissítik az időt, így ezekkel nincs teendő. Az átállás a BKK-járatok és egyéb menetrendek működésére is hatással lehet, ezért vasárnap érdemes figyelni az esetleges változásokat.
Bár az Európai Unió már évekkel ezelőtt bejelentette, hogy megszünteti az évi kétszeri óraátállítást, a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, melyik időzónát tartsák meg véglegesen. Magyarország például a nyári időszámítás mellett döntene, de a közös uniós döntés hiányában minden maradt a régiben.
Az óraátállítás sokaknál okozhat átmeneti nehézséget. A szakértők szerint a szervezet általában néhány nap alatt alkalmazkodik, de a biológiai óránk ideiglenesen felborulhat. Előfordulhat fáradékonyság, ingerlékenység, koncentrációs nehézség, sőt, a hangulatunk is ingadozhat.
Ahogy rövidülnek a nappalok és csökken a természetes fény mennyisége, sokan tapasztalnak őszi lehangoltságot. Ez különösen érintheti azokat, akik napközben zárt térben dolgoznak, és alig jutnak napfényhez. A fény hiánya negatívan befolyásolja a bioritmust és a pszichés egyensúlyt is.
Kutatások szerint az óraátállítást követő héten megnőhet a közlekedési balesetek, sőt, a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a stroke kockázata is. Az idősek és az alvászavarral küzdők különösen érzékenyek lehetnek a változásra.
„Az óraátállítás kis dolognak tűnik, mégis erősen hat a pszichénkre” – mondja dr. Varga Eszter klinikai szakpszichológus.
Szerinte a szervezetünk nehezen alkalmazkodik a hirtelen ritmusváltozáshoz, még akkor is, ha „csak” egy óráról van szó.
„A belső biológiai óránk rendkívül érzékeny a fényviszonyokra és az alvásciklusokra. Amikor az időátállítás miatt hamarabb sötétedik, az agyunk kevesebb fényt érzékel, és gyorsabban elkezd melatonint – azaz alvási hormont – termelni. Ez fáradékonyságot, lehangoltságot és ingerlékenységet okozhat, különösen azoknál, akik amúgy is hajlamosak őszi-téli kedvetlenségre.”
A szakértő szerint a legtöbben 3–5 nap alatt visszanyerik a megszokott ritmusukat, de vannak, akiknél ez akár hetekig is eltarthat.
„Ha tartós fáradtságot, alvászavart vagy lehangoltságot tapasztalunk, érdemes odafigyelni a napi rutinunkra. A reggeli fényterápia, a rendszeres mozgás és a stabil alvási rend segíti a szervezetet az alkalmazkodásban.”
A téli időszámításra való visszatérés tehát nemcsak az óráinkat érinti, hanem a közérzetünket is. Egy kis odafigyeléssel azonban könnyebben alkalmazkodhatunk a korábbi napnyugtákhoz és a hosszabb éjszakákhoz.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)