Kánikulában sokan próbálják nyitott ablakokkal és huzattal hűteni a lakást. A leghatékonyabb megoldás azonban nem a folyamatos szellőztetés. A nyári hővédelem egyik legfontosabb szabálya, hogy a meleget lehetőleg ne engedjük be a lakásba, azaz ne utólag próbáljunk védekezni ellene.
A légmozgás önmagában nem csökkenti a szoba hőmérsékletét. A huzat csak akkor hűsít, ha a beáramló levegő hidegebb, mint a benti.
Ha a kinti levegő melegebb, mint az otthonunké, a nyitott ablakokon keresztül valójában hőt szállítunk be. Emiatt a falak, a bútorok és a padló fokozatosan átmelegszenek, ami aztán napokig nehezíti a lakás lehűtését. A folyamatos napközbeni huzat ilyenkor olyan, mintha egy hőlégkeveréses sütőben ülnénk: a levegő ugyan mozog, de valójában csak a forróságot keringeti körülöttünk.
Tudtad? A ventilátor jó szolgálatot tehet napközben, mert a bőrünkön lévő nedvesség elpárologtatásával hűvösebb érzetet kelt – de azt is csak zárt ablakok mellett érdemes járatni, különben csak a kinti forró levegőt kavarja fel.
A napsugárzás jelentős része az ablakokon keresztül jut be az otthonokba. Ha a nap közvetlenül éri az üveget, a helyiségek gyorsan felmelegedhetnek. A külső árnyékolók – például a redőnyök vagy zsaluk – azért hatékonyak, mert a napsugarak jelentős részét még azelőtt felfogják, hogy azok elérnék az üvegfelületet.
A déli és nyugati fekvésű ablakoknál különösen sokat számíthat a megfelelő árnyékolás. A belső függönyök, rolók és sötétítők is hasznosak, de általában kevésbé hatékonyak, mint a külső árnyékolók.
Erre nincs minden helyzetre érvényes szabály. A megfelelő beállítás függ az ablak tájolásától, a redőny típusától és attól is, mennyire erős a közvetlen napsütés.
Ha a redőnyt teljesen ütközésig leengedjük, a lamellák szorosan egymásra záródnak. Ekkor egy zárt légkamra jön létre a redőny és az ablaküveg között, ami a tűző napon extrém módon felforrósodhat (hőtorlódás). Épp ezért ne engedd le a redőnyt a legvégső pontig! Hagyd úgy, hogy a lamellák közötti apró szellőzőlyukak (perforációk) nyitva maradjanak. Ez a minimális rés elegendő ahhoz, hogy a beszorult forró levegő elillanjon, miközben a közvetlen napfényt még mindig tökéletesen visszaveri.
Igen, mindenképpen! De óriási különbség van aközött, hogy van-e redőnyöd, vagy nincs:
Ha van redőnyöd: A függöny egy plusz védvonal. Ha a redőny a fény 95%-át megfogta, a maradék 5% ellen a behúzott függöny tökéletes.
Ha nincs redőnyöd: Ekkor a függöny az egyetlen védelmed, így jobb behúzni. Ugyanakkor tudnod kell, hogy a függöny belső árnyékoló. Ez azt jelenti, hogy a napfény már átjutott az ablaküvegen, vagyis a hő már a lakáson belül van. A függöny feladata ilyenkor az, hogy ezt a hőt ne engedje beljebb a szoba közepe felé, hanem csapdába ejtse az ablak és a függöny közötti szűk sávban.
A lakás hűvösen tartásának leghatékonyabb módja általában nem a folyamatos huzat, hanem az időzítés.
Hajnalban és kora reggel
Napközben
Este és éjszaka
Jól szigetelt lakásokban előfordulhat, hogy a napközbeni zárva tartás miatt a levegő fülledtté válik. Ilyenkor segíthet egy rövid, néhány perces intenzív szellőztetés. Ez általában elegendő a levegő felfrissítéséhez, miközben a lakás szerkezete még nem melegszik át jelentősen.
A nyári hőségben nem a folyamatos huzat a leghatékonyabb védekezés. Általában akkor járunk a legjobban, ha a hűvösebb reggeli és esti órákban szellőztetünk, napközben pedig árnyékoljuk a napsütötte ablakokat, és zárva tartjuk őket, amikor kint melegebb van, mint bent. Így kellemesebb lehet a lakás klímája, és a klímaberendezésnek is kevesebbet kell dolgoznia.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!