Az alma a magyarok egyik kedvenc gyümölcse, mégis idén drámai visszaesést mutat a termés. Bár hivatalos statisztika még nem készült, a szakértők szerint talán soha nem volt ennyire alacsony a mennyiség, mint most. Az Agroinform adatai alapján mindössze 160 ezer tonna alma került a gazdáktól a piacra, amelyből 60–80 ezer tonna fogyasztásra alkalmas, míg 80–100 ezer tonna csak ipari feldolgozásra megfelelő. Ez azt jelenti, hogy az étkezési alma mennyisége körülbelül fele az átlagos évinek, az ipari pedig mindössze 20–25 százaléka.
A magyar lakosság éves almafogyasztása étkezési almából 110–120 ezer tonna, ipari minőségűből pedig akár 400 ezer tonna is lehet. Az idei termés tehát messze elmarad az igényektől, ami nemcsak a boltok kínálatát, hanem az árakat is jelentősen befolyásolhatja.
A szakértők szerint a legnagyobb csapást az időjárás mérte a gyümölcsösökre.
Emellett az almatermesztés területe is drasztikusan csökkent: jelenleg mindössze 20 ezer hektáron folyik termesztés, míg két évtizeddel ezelőtt ennek a dupláján. Ez a tendencia már tavaly is éreztette hatását, de az idei év különösen kedvezőtlen volt.
Ha kedvezőek a körülmények, Magyarországon akár 500 ezer tonna almát is elő lehetne állítani.
Ebből:
Ehhez képest az idei számok riasztóan alacsonyak, ami hosszú távon a hazai almatermesztés jövőjét is veszélyezteti.
A szakértők szerint a kínálat szűkössége miatt az árak emelkedése szinte elkerülhetetlen. Az ipari feldolgozásra szánt alma mennyisége különösen kritikus, hiszen ez érinti a gyümölcslevek és egyéb almatermékek gyártását is. Ha nem történik változás a termesztési gyakorlatban és az öntözési rendszerek fejlesztésében, a következő években tovább csökkenhet a termés.
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, akciós ajánlatai is.
Tudtad? Facebookon, Instagramon vagy akár Viberen is értesülhetsz legújabb tartalmainkról! Friss hírek, akciók, spórolási tippek, pénztárcabarát trükkök és házi praktikák egy helyen!
(Fotó: Getty Images)
Nagyságrendekkel olcsóbban lehet gyümölcshöz jutni, mint a magyar szupermarketekben és a piacokon Bécsben, a török piacon.
Magyarországon a gyenge termés miatt csillagászati árakon lehet csak gyümölcshöz jutni. Közben kevesebb, mint 250 kilométerrel nyugatabbra, Bécsben egy kilogramm cseresznyét például 2 euróért adnak a török piacon – írja a Vakmajom közösségimédia-bejegyzése nyomán a Dívány.
(Fotó: Getty Images)
A bejegyzéshez csatolt fényképek tanúsága szerint valóban meglepően olcsón lehet gyümölcsöket és zöldségeket vásárolni a bécsi török piacon, a Viktor-Adler Markton.
A bejegyzéshez tömegével érkeznek a hozzászólások. Sokan a magyar árakkal kapcsolatban írták le tapasztalataikat. „Minap vettem a sarki fűszeresnél fél kiló cseresznyét, 3000 volt” – említette meg egyikük. „Hvg-n (hétvégén – a szerk.) voltunk Bécsben, nem akartam hinni a szememnek, ezért ma kibicajoztam a Bp. 19. kerületi piacra. Sárgabarack 2100-2300” – írta egy másik kommentelő.
A környező országokba terveztek kirándulást? Nézd meg a szomszédos országok áruházainak aktuális akcióit!
Ha úgy döntötök, kiugrotok Bécsbe egyet kirándulni és még a piacot is útba ejtitek, ne feledjétek magatokkal vinni egy hűtőtáskát. Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük, hol találjátok az olcsóbb, és praktikus darabokat!
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre, melyben heti rendszerességgel megtalálhatóak a szupermarketek legfrissebb, többek között akciós ajánlatai is.
(Fotó: Getty Images)
Közzétette éves jelentését az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal az európai élelmiszerekben, zöldségekben, gyümölcsökben található növényvédőszer szennyezettségéről. Kiderült, mi mennyire szennyezett, és van egy rendkívül aggasztó tendencia is – írja a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
Ez a szám hozzávetőlegesen egyezik az elmúlt évek átlagával, de aggasztó, hogy egyre nő a növényvédőszer-keverékeket tartalmazó termékek aránya: az európai minták körülbelül negyedében egyszerre többféle növényvédőszer is jelen van.
Egy nemrégiben közzétett jelentés szerint több mint 100 ezer (132 793) 2023-ban vett minta elemzésén alapszik. Bár a vizsgálatot évről-évre elvégző Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) kiemeli, hogy a minták döntő többsége a határértékeken belül van, a jelenleg is alkalmazott határértékek meglehetősen régi tanulmányokon és azon a téves feltevésen alapulnak, hogy az emberek egyszerre csak egyféle növényvédő szernek vannak kitéve. Ezt azonban maga az idei jelentés is cáfolja, hiszen nagyjából minden negyedik mintában találtak egyszerre többféle hatóanyagot.
A minták 58 százalékában nem volt kimutatható mennyiségű maradékanyag, 38,3%-ban pedig a jogszabályi határértékeken belüli mennyiséget találtak vegyszer maradékot, 3,7%-a haladta meg a határértéket, vagy volt eleve EU-ban tiltott anyag a tolerálható határon túl.
Ijesztő, hogy a mintáknak több mint fele egyszerre többféle peszticidet is tartalmaz, vagyis a fogyasztók növényvédőszer-koktéloknak vannak kitéve. A szennyezett minták aránya alig változott 2000 óta, a több komponenssel szennyezettek aránya kétszeresére emelkedett: a 2025-ös jelentés szerint ilyen volt a minták közel negyede. A többféle növényvédőszer-maradékot tartalmazó minták nagy része (94%) feldolgozatlan termékből származott.
Fotó: Pixabay
Számos szakmai szervezet és nemzeti hatóság fejezte már aggályát azügyben, hogy az EU egyáltalán nem veszi figyelembe, nem értékeli a növényvédő szerek kombinált kockázatainak hatását. Kutatások szerint a koktélhatás különösen a gyermekeknél és a várandós nőknél jelenthet jelentősebb kockázatot. Több peszticidnek való kitettség együttesen – még alacsony dózisban is – tanulási zavarokhoz, immunrendszer károsodásához és különféle ráktípusok kialakulásához vezethet, különösen korai életkorban.
A feldolgozatlan élelmiszerek (120 122 minta) csupán 3.7%-a volt szabálytalan. Itt a leggyakrabban szintén szőlőlevelek (20,2%), köménymag (12,9%), sárkánygyümölcs (12,1%) és csilipaprika (11%) volt szennyezett.
A 2023-ban vizsgált bio minták (7074 db) 80%-ban nem mutattak ki mérhető növényvédőszer-maradékot, 19%-ban volt kimutatható, de határértéken belüli maradék, és csak 0,9%-ban volt túllépés.
A bio-élelmiszerekben leggyakoribb kimutatott hatóanyag a biogazdálkodásban engedélyezett, ám toxikus hatással rendelkező réz (az esetek 94,6%-ában) valamint természetes eredetű vagy szennyeződésből eredő brómidion, klorát, etilén-oxid és higany volt.
A diszkontláncok legfrissebb akciós újságait itt találod.
Kiemelt fotó: Pixabay
A Lidl újfent sikerrel szerepelt a Store Insider szaklap által életre hívott Az Év Boltja megmérettetésen, melyet idén tizenegyedik alkalommal rendeztek meg. A szakmai verseny célja évről évre díjazni Magyarország legkiválóbb, élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit, áruházláncait. A szektor képviselőiből, valamint kommunikációs és kreatív szakemberekből álló zsűri véleménye alapján idén 3 kategóriában is a Lidl Magyarország végzett az első helyen.
A vállalat egyedülállóan széles, minden vásárlói igényt kielégítő zöldség-gyümölcs kínálatával idén is elnyerte Az Év Zöldség- és Gyümölcskereskedője díjat. A 2020 óta minden évben megszerzett elismerés fontos visszajelzés arra, hogy a diszkontlánc által a zöldség-gyümölcs kínálatban végrehajtott nagyon tudatos és folyamatos fejlesztések nem csak a vásárlók, de a szakma szerint is kiemelkedőek.
A Lidl Magyarország számára rendkívül fontos, hogy minőségi tejtermékek széles választékát kínálja vásárlóinak, amiért mindent meg is tesz. A diszkontlánc Az Év Friss Tejtermék Kereskedője címet is kiérdemelte, melyet többek között annak is tulajdonít, hogy folyamatosan újítja és bővíti minden igényt kielégítő kínálatát és hangsúlyt fektet a termékinnovációk bevezetésére, diktálva ezáltal a trendeket is.
A vállalat mindent megtesz azért, hogy a vásárlói igényeknek megfeleljen és magas szintű vásárlói élményt nyújtson minden egyes áruházában. Az Év Boltja versenyen idén az Érdligeten nyílt áruház szerezte meg a címet diszkont kategóriában. Az új üzlet, mely 50 új munkahelyet teremtett a településen, akadálymentes eladóterülettel rendelkezik, az építéséhez pedig környezetbarát anyagokat és technológiákat alkalmazott az áruházlánc. A modern arculattal rendelkező bolt megnyitásának napján rekordot döntött a forgalom.
„Nap mint nap azon dolgozunk, hogy vásárlóinknak a legjobb minőségű termékeket kínáljuk a lehető legjobb áron, folyamatosan magas színvonalon szolgálva ki őket. Büszkék vagyunk arra, hogy mindezt nemcsak ők, de a szakma is látja és elismeri, amit az bizonyít, hogy érdligeti áruházunkkal elnyertük Az Év Diszkont Üzlete díjat, valamint diszkontláncként az Az Év Tejtermék Kereskedője és az Az Év Zöldség- és Gyümölcskereskedője címet. Az pedig, hogy ez utóbbi, a szívünknek különösen kedves kategóriában évek óta folyamatosan az élen végzünk Az Év Boltja megmérettetésen, rendkívül fontos visszaigazolása annak, hogy megéri keményen dolgozni céljaink elérése érdekében” – emelte ki Tőzsér Judit, a vállalat kommunikációs vezetője.
Fotó: Getty Images
A Lidl több mint 14 ezer tonna frissen fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt értékesített a bel- és külpiacokon tavaly, ami az előző évhez viszonyítva 18 százalékos, az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest 35 százalékos növekedés – közölte a Lidl Magyarország.
A diszkontlánc tájékoztatása szerint a magyar gyorsfagyasztott termékek iránt jelentős az exportpiaci igény, ami komoly fejlődési lehetőség a magyar beszállítóknak.
Tavaly a vállalat hazai beszállító partnerei már 7 országba exportáltak gyorsfagyasztott zöldséget és gyümölcsöt mintegy 3,3 milliárd forint értékben, ami az előző évhez képest több mint 40 százalékos növekedés. Az elmúlt hat év alatt kizárólag az export több mint 11,5 milliárd forint bevételt jelentett a magyar beszállítóknak.
Az elmúlt hat évben 41 féle magyar gyorsfagyasztott zöldség és gyümölcs került a külföldi Lidl áruházak polcaira, a legkeresettebbek a zsenge zöldborsó, a különböző zöldségmixek, a babfélék és a morzsolt kukorica. A vásárlók a többi között Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban és Bulgáriában is megtalálhatják a magyar termékeket a polcokon.
Magyarországon a Lidl több mint 40 ezer tonna hazai gyorsfagyasztott terméket értékesített az elmúlt hat évben, és az exporttal együtt több mint 28 milliárd forint.
A diszkontlánc Magyarországon 2004-ben nyitotta meg első logisztikai központját és 12 üzletét. Ma már 213 áruházzal van jelen az országban, és közel 9500 munkavállalót foglalkoztat. A vállalat termékeinek csaknem 60 százalékát magyar beszállítóktól szerzi be.